A füredi Anna-bálon című Magyar nóta bemutatása, szerzőjének pályafutása. A dal Zerkovitz Béla Zeneszerző a magyar sanzon és operett királyának a munkája. Mára valódi klasszikussá vált, sokak által kedvelt és szeretett nóta.
Talán nincs is hazánkban olyan aki nem ismerné ezt a szívet melengető, csodálatosan szép dalt. Nem beszélve arról, ha balatonfüredi az aki hallgatja. Nekünk füredieknek pedig duplán szép ez a nóta, sőt, sokunknak talán még ez is a kedvence!
A dal szerzője: Zerkovitz Béla Zeneszerző, a magyar sanzon és operett királya Született: 1881. július 11. Szeged - Elhunyt: 1948. október 23. Budapest.
Rövid áttekintés
- 1903. - Műegyetem építészmérnöki diploma
- 1905. - Műemlék restaurátor, zenét tanul,
- 1907 - első dalai a Bonbonierre kabaréban
- 1918-1923 Royal Orfeum direktora
- 1924-1926 Budapesti Városi Színház igazgatója
- 1926- Royal Orfeum direktora
OperettekAranyeső - Budapest, 1911-ben írja, bemutató: 1913. február 21. Die Schöne Marietta - Wien, 1912. december 2. Gyerünk csak! - 1913 Budapest Katonadolog - Budapest, 1913. október 25. Eine Feine Familie - 1913. 02. 01. Budapest Die Wundermühle - 1914 - Wien, Theater in der Josephstadt, Das Finanzgenie - Wien, 1915. Október 30. Apollotheater Fedák Sári toalettje - 1916 Budapest, Aranyfácán - 1917 - Budapest, Beppo -1920 - Budapest Aranymadár - 1922 - Budapest, La Bambola della Prateria - Milano, Lyrico Teatroban Százszorszép - Budapest, Póstás Katica - Budapest, Nóta vége - Budapest, Hattyúlovag - Budapest, Zsiványkirály - Budapest, Zerkowitz Béla-Bus Fekete László-Kulinyi Ernő: Árvácska -Budai Színkör 1924. június. Zerkowitz Béla-Bus Fekete László-Kulinyi Ernő: A nóta vége - Budai Színkör 1925. június 24. Zerkovitz Béla - Szilágyi László: Csókos asszony - Budai Színkör, 1926. május 22. (Vígszínház 1987. 05. 21.) Muzsikus Ferkó - 1926 - Budapest, A legkisebbik Horváth-lány - 1927 - Budapest, Zerkovitz Béla-Kellér Dezső: A Doktor Úr Zerkovitz Béla-Kellér Dezső: Az alvó férj Hulló falevél - 1936 - Budapest
Filmzenéi
- Vasvirág (1958) - betétdalok, Zerkovitz szerzeményeinek felhasználásával
- A papucshős (1938)
- Iza néni (1933)
A dalait a magyar kor legnagyobb alakjai is énekelték: Bilicsi Tivadar, Ajtay Andor, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Vámosi János stb.)
Vidám, kedves egyszerű ember volt. Búcsúzóul, halála előtt még egy dallal megörvendeztette az utókort, mely : a „Lehoznám néked a csillagot is az égről című dala volt.
A füredi Anna-bálon dalszövegeA füredi Anna bálon szól a zene szó, Lesz is ottan dínom-dánom, szép muzsika szó
Ketten ültünk egy asztalnál, ő és én magam, Nem is szóltunk mi egymáshoz, nem is volt szavam
Egyszer aztán asztalunkhoz jött a vén cigány, Megkérdezte: Mi a nótád édes kicsi lány?
De a kislány halkan csendben csak ennyit felelt: Nincsen nótám és a nótát nem is szeretem.
Akinek nótája nincsen annak szíve sincs, Ha nem hiszel a nótában szívedbe tekints
Lesz egy fiú kinek nevét titkolni fogod, És ahol majd senki se lát, meg is siratod
Egyszer aztán hallottunk egy igen nagy csodát: Gazdag úrfi vette el az édes kicsi lányt
Fehér kocsi várta őket a templom előtt, Nem is láttak a faluban ilyen esküvőt.
Kilenc szobás palotába vitték az új párt, Körülöttük a sok szolga lábujjhegyen járt,
De a kislány így sem boldog, könnyes a szeme, Mert a kertből felhangzik az ismerős zene:
Akinek nótája nincsen...
Messze földre mentem én, hogy elfeledjem őt, Búcsúzóul megállok a fogadó előtt
Benézek és mit látok a tomboló tanyán? Az édes kislány játszotta egy kopott zongorán:
Akinek nótája nincsen...
ÉletrajzaZerkovitz Béla népszerű sanzon- és operettszerző, a századforduló utáni magyar kuplé- és sanzonszerzők egyik legjelentősebb alakja. Szegeden született, építészmérnök lett. Miközben a MÁV alkalmazottja volt, a pesti utca divatos énekmestere lett.
Műegyetemi tanulmányai alatt írta meg első dalát, egy társas összejövetelen egy barátja énekelte el az „Integrál Böske” című számát. Néhány nappal később Baumann Károlyt, az orfeum népszerű énekesét is felkereste, aki elkérte a számot tőle, hogy műsorába illessze. A dal sikert aratott, így kezdődött Zerkovitz pályafutása, ami alatt több mint 1000, a nevéhez fűződő sláger született. A színházak egyfelvonásos darabjaiba írt betétszámokat, valamint írt operetteket is, ezeket mind hazai, mind külföldi színpadokon játszották.
Dalait a legkisebb kocsmákban is énekelték, fütyülték. Népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban is. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát. Ő maga is rendelkezett zenei ismeretekkel; tanulmányait Mészáros Imrénél, az Operaház akkori igazgatójánál végezte.
Zerkovitz Béla szívből rajongott a színházért, évekig volt az Orfeum igazgatója (a mai Madách Színház helyén) és a Városi színház vezetője (ma Erkel Színház). Barátai közé nemcsak magyar, hanem híres külföldi személyek is tartoztak, mint Grock vagy Josephine Baker. Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ, Giacomo Puccinivel sokszor nyaraltak együtt. Forrás:
Wiki
Kommentáld!