Buday Dénes Zeneszerző, operett-szerző és sanzonkomponista
Német nyelvterületen: Dénes von Buday
Született:
1890. október 8. Budapest, Magyarország
Elhunyt:
1963. október 19. Budapest, Magyarország
|
Életrajza:
Adatok:
1916 - bemutatják első operettjét: a "Fogadjunk" címűt, a Fővárosi Nyári Színkörben
1919-ig - az Apolló Kabaré zeneirányítását végzi
1919 - 1924 - öt évig a bécsi Scala Verlagnál zenedramaturg
1923. január-márciusa között - a Faun Kabarénak lesz a zenei vezetője
1931 - 1936 - Hetényi-Heidelberg - Buday - Sebő trió a Magyar Rádióban
1936. június 16. - a Budai Színkörben bemutatják a "Csárdás" című nagyoperettjét
1936. június 17. - bemutatják Berlinben "Im Sonnenschein" című filmoperettjét
1943. április 14. - Fővárosi Operettszínház: "Egy boldog pesti nyár" premierje
1949 - 1959 - mellőzve, politikai okból
1963 - halála
Áttekintő életrajza:
A pályaindulás
1890. október 8-án született Budapesten. Valóban elmondhatjuk róla, hogy már gyermekkorában él benne a cél és az elszánt hivatástudat: zeneszerző akar lenni. Iskolai használatra már tizennégy éves korában daljátékot fabrikál. Azon túl is állandóan csak a zene tölti be életét, az irodalmi színvonalú kabarékban éppen úgy otthonosan mozog, mint a Várszínházban vagy a Budai Színkörben, vagyis a budai Horváth-kertben, ahol Buday Dénes egyike a legnépszerűbb komponistáknak akkoriban, valószínűleg sejtelmük sincs, hogy a népszerű melódiák alkotója a Zeneakadémián egykor a kiemelt favoritok közé tartozott. Az Akadémián Koessler János (zeneszerzés) és Mambriny Gyula (hegedű) tanítványa. Koessler János professzor egyébként igen sokat tartott róla. Buday az Akadémián még a hegedűtanszakot is elvégzi.
Pályafutását mégis a könnyű múzsa oltalma alatt kezdi. Nagy Endre felfedezettjeként a Modern Színpadon működő Nagy Endre Kabaréjában indul karrierje, az Andrássy út 69. szám alatt. 1911-ben. Szép Ernő versére írott dala, a "Törődj velem" című kerül be elsőként szerzeményei közül az 1911. április 3-án induló műsorba, amelyet nem kisebb személyiség, mint Medgyaszay Vilma, az ünnepelt díva énekel. Nagy Endre Kabaréjában kezdeni nagy megtiszteltetés, és rang az ifjú zeneszerzőnek. Nagy Endrénél állást kapni, legalább akkora kitüntetés, mint a Nemzeti Színháznak a tagja lenni - mondják sokan akkoriban. Ekkor ismerkedik össze későbbi segítőjével és jótevőjével Hetényi-Heidelberg Alberttel is, aki Nagy Endre műsorainak a zenei irányítója már. De itt, a Modern Színpadon a kor legnevesebb zeneszerzőivel kerül egy csapatba, mint például Leonard Bernstein későbbi felfedezőjével, Szirmai Alberttel, vagy az Ady-versek megzenésítőjeként is ismert Reinitz Bélával, vagy az igen népszerű Zerkovitz Bélával, Nádor Mihállyal. Dalszövegeit is a kor legnevesebb irodalmi köreiből meríti, és szerzői névsora ma is impozáns: Ady Endre, Heltai Jenő, a Nyugat egyik későbbi szerkesztője, Somlyó Zoltán, Gábor Andor, Szép Ernő, Kiss József a költő, vagy Emőd Tamás.
Az első operett
Dalai hamar igen népszerűekké válnak, szakmai elismertségét pedig a Nagy Endrénél töltött évek alapozzák meg a továbbiakban. Valószínű, hogy a megélhetés kényszere vagy a szélesebb nyilvánosság meghódításának a vágya hajtja az operett felé, de az bizonyos, hogy korán elindul ezen az úton. Harmath Imre barátjával, akiben azonnal felismeri a kiváló és könnyed verselőt, megírja "Fogadunk" című első operettjét, amely az első világháború idején, 1916. július 21-én kerül bemutatásra a Budai Színkörben. Nincs különösebb visszhangja, de Sebestyén Géza igazgató további munkára buzdítja a szerzőket. Buday Dénes is, Harmath Imre is fáradhatatlan és nélkülözhetetlen szerzőnek bizonyul a továbbiakban. Ők látják el operettekkel a színházakat, bár később más-más partnerekkel is sokat dolgoznak.
Buday direktor úr
Az Apolló Kabaré zenei igazgatója lesz két ízben is, másodjára annak megszűntéig, utána öt évig Bécsben él. Legszívesebben azonban irodalmi sanzonokat írt. Több Ady-versre írt zenét már korábban is, és a kiváló magyar költők bizalmát élvezi; Juhász Gyula, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Somlyó Zoltán szívesen adják át verseiket Buday Dénesnek, úgy érzik: méltó poétatársra leltek benne. Buday-sanzon született egyébként József Attila "Mama" című verséből, Juhász Gyula "Testamentum"-ából. Dizőzök döntő sikert arattak a Szép Ernő-versre írt sanzonjával: a "Tőrődj velem..."-mel.
A Fővárosi Kabaréban
Barátjának, Hetényi-Heidelberg Albertnek, vagy ahogy mindenki ismeri, a népszerű Heidinek, és szerzőtársának, Harmath Imrének segít szerzeményeivel, amikor 1919. október 10-én megnyílik a Nagymező utca 17. szám alatt a Fővárosi Kabaré. Heidi lesz a zenei vezetője, Harmath Imre pedig a művészeti irányítója ennek a Kabarénak. A kabaré mindhárom műsora számára ír dalokat Bécsből, és postai úton juttatja el Heidihez, pontosabban szólva Harmath Imréhez, aki szöveggel látja el dalait. Sanzonjait elsősorban Sólyom Janka, az ismert és kedvelt dizőz adja elő, de Vidor Ilonka is színpadra kerül egy-egy Buday-szerzeménnyel a Fővárosi Kabaréban. Szerzőként később sem szűnik meg itthon működni, hisz a népszerű komikus, Kőváry Gyula alapította Bonbonniere Kabaré számára is küld rendszeresen számokat. Kőváry 1920 októberében nyitja meg az Erzsébet krt. 31. szám alatt a Nagy Endre szellemiségét tovább éltető intézményt. A kabaré egyetlen szezonig működik. Buday dalait elsősorban a "poén-gyilkosság" vádjával népszerűvé váló kupléénekes-színész, Papp Jancsi adja elő, de énekli Donáth Aranka, sőt Radó Sándor komikus is interpretálja műveit ("éneknek nem nevezhető az, amit a Radó művel" - így: Salamon Béla, aki Radó állandó ugratója, és örök piszkálódója..)
1918 és 1920 között számos dala szerepel a Fasor Kabaré műsorán is, az Upor József bérelte, Aréna út 84. sz. alatt működő, korábban a Folies Caprice egykori nyári helyiségében. A Fasor Kabaré két szezonon keresztül működik, korántsem mindig nyári könnyű műsorokkal. A tréfák, jelenetek, dalok, kuplék közé egy-egy irodalmi értékkel bíró egyfelvonásos és grand guignol is helyet kap.
1919 - 1924: Bécsben
Majd öt évig Bécsben él, és ott alapos tanulmányokat folytat. Bécsi tartózkodását rövid időre szakítja meg akkor, amikor Budapesten, az Andrássy út 25. szám alatti Dreschler Kávéház helyiségében működő ún. Faun Kabarénak lesz néhány hónapig a zenei vezetője, 1923. január és márciusa között. Visszatér Bécsbe, ahol már jóval korábban, 1919-ben bemutatják "Loreley" címmel egyfelvonásos vígoperáját, amelynek későbbi sorsáról nincsenek információink. Öt esztendőn keresztül a bécsi Scala Verlagnál zenedramaturg.
Újból Budapesten
Hazatérte után kizárólag zeneszerzéssel foglalkozik. Számos sanzonja hangzik el a kabarészínpadokon, legismertebb például a "Haragszik a tenger...", "Szeretnék egyszer nagyon boldog lenni..." "Ezzel a kis dallal üzenem" stb. Élete során több mint ezer zeneművet ír, dalokat és számos sanzont, műdalt szerez Goethe, Heine, Szép Ernő, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, József Attila, Gábor Andor, Emőd Tamás, Heltai Jenő, Somlyó Zoltán, Kemény Simon, Zilahy Lajos verseire.
Hetényi-Heidelberg - Buday - Sebő trió
Az 1930-as években tagja a Magyar Rádióban működő Hetényi - Buday Dénes - Sebő Miklós alkotta művésztriónak. Éveken keresztül játszanak élő, egyenes adásban itt a rádió stúdióiban, s a Hetényi-Heidelberg Albert - Buday Dénes - Sebő Miklós művésztrió gyakorta játszik a rádión kívül kávéházakban is afféle szalonzenekari hangversenyeket adva, az 1930-as évek elején. A nagy sikerű trió koncertje igazi kuriózumnak számít, bárhol is jelenjen meg. A Magyar Rádió többször is közvetíti élő, egyenes adásban - különböző helyszínekről jelentkezve - ezeket a hangversenyeket, amelyeken saját szerzeményeik mellett rendszeresen kollégáik muzsikáját is népszerűsítik. Akkoriban a helyszíni közvetítés is újdonságnak számít a hazai rádiózás történetében. Játsszák ezeken a hangversenyeken egyebek mellett Kóla József, Sándor Jenő, Lajtai Lajos, Szántó Gyula, Békeffy István, Saphír Gyula szerzeményeit is, méghozzá igen sportszerű módon egyenlő arányban elosztva a saját dalaikkal, saját népszerűségüket kollégáik megismertetésére is fordítva. Ilyen élő koncertet élvezhetnek a rádióhallgatók egyebek közt 1933. május 1-jén és 10-én, az este 11 órakor kezdődő Budapest I. adásában például. A Budapest I. egyébként a mai Kossuth Rádió jogelődjének tekinthető. De szerepelnek 1935. március 22-én a Budapest I.-en 12 óra öt perctől fogva közel másfél órán keresztül élő adásban, és azt követően még számos alkalommal, egészen 1936-ig.
A Bristol-irodalmi estek
Pályájának egyik kimagaslóan fényes időszaka, amikor a Bristol bár zenei direktoraként működik. Valóságos irodalmi kávéházat alakít itt ki, a rendszeresen jelentkező Bristolbeli irodalmi esteken. Sólyom Janka például a Bristol bár dizőzeként, Buday Dénes megzenésítésében, József Attila-verseket is énekel, amely nem marad következmények nélkül. Kristóf Károly cikkének idevágó része szerint a verseket maga József Attila ajánlotta megzenésítésre, sőt meg is hallgatja előadásukat. "A két világháború között - olvashatjuk a cikkben - Sólyom Janka a Bristol szálloda halljában lépett fel. Irodalmi estjei vonzották a közönséget. Egy pisszenéssel sem volt szabad pincérnek vagy publikumnak megzavarnia az énekszámot. Amikor - szorgalmas könyvvásárló lévén - megismerkedett József Attila verseivel, Sólyom Janka üzent a költőnek, hogy szeretne vele beszélni. József Attila elment az előadó-művésznő Klotild utcai lakására, ahol jelen volt Buday Dénes zeneszerző is. Együtt beszélték meg, hogy milyen verseket énekeljen Sólyom Janka, és melyiket ajánlja József Attila, aki örömmel fogadta, hogy költészete ennyire megragadta Sólyom Jankát és Buday Dénest."
"Elkövetkezett a Bristol szállóbeli új műsor bemutatásának ideje. A költő kíváncsi volt Mama című versének énekes változatára, el is ment a Bristolba, de nem ült be a közönség közé, csak a bejárati függöny mögül leste a hatást. A megzenésített versek igen nagy sikert arattak." (Kristóf 1976. 2.). Sólyom Jankának elbeszéléséből úgy tudni egyébként, hogy József Attila verseiből összeállított "Az oktató mama oktatása" című műsorért beidézik az előadó-művésznőt a rendőrségre, és hatósági figyelmeztetésben részesül a dizőz és a zeneszerző egyaránt. Skandalum, hogy a Bristol szálloda úri közönségének, valaki megzenésített József Attila-verseket énekel a szegénységről, a nélkülözésről, a kilátástalan életről, a szeretetről és halálról. Szociális kérdésekről úri ember nem beszél... bár a legnagyobb gond adott esetben József Attila politikai vonzódása. A politika siet választ adni olyan kérdésekre, amelyet a valóságban a parlamenti pártok megkerülnek. Hogy jó választ-é? Azt a történelem megmutatja később, de talán épp ez a politikai magatartás, ez az úri-mentalitás vindikálja a későbbi kommunista fordulat eleinte kedvezőnek tűnő fogadtatását hazánkban, minden anomáliájával együttvéve is. Akkoriban tehát, aki beszél róla, netán művészi csomagolásba kerül elő a probléma, annak megrovás jár hivatalosan.
Buday Dénes legismertebb sikerei
Talán az egyik legismertebb, és nemzetközi sikert is elért színpadi operettje az 1936. június 16-án a Budai Színkörben bemutatott "Csárdás", amely Szilágyi László szövegére készült, s amely főszerepében Honthy Hannát láthatják a nézők. A "Csárdás" egyik lelkes méltatója azt írta akkoriban kritikaként, hogy "a budai romantikát tartalmazó, revüfilmekre emlékeztető operett zenéje szép és hangulatos ... angol keringője, tangója, rumbája és foxtrottjai valósággal művésziesek, feledhetetlen kedves emlékkel távozik, aki megnézi".
"Im Sonnenschein" című filmoperettjét 1936. június 17-én mutatják be Berlinben. Rengeteg hanglemezt készítenek vele, mind idehaza, mind külföldön.
Németországi filmoperettsikere egyszeriben megnyitja a hazai filmgyár kapuit is. 1936-tól fogva összesen 34 film kísérőzenéjét írja, szerzi (Napsütésben - német film; Varjú a toronyórán; Áll a bál; Férfihűség; Kalotaszegi Madonna; Szerelmi láz; Valahol Európában; Ünnepi vacsora stb.)
"A három huszár", "a Fittyfiritty" című operetteket és a "Csodatükör" című zenés magyar mesejátékot 1940-ben és 1941-ben mutatják be a Fővárosi Operettszínházban, az "Egy boldog pesti nyár" ugyanitt kerül színre 1943. április 14-én, és az évad egyik legnagyobb fővárosi sikerét aratja.
Az utolsó évtized
A felszabadulás után is sok komoly siker vár rá. Kezdetben a Mensa Britannicában zongorázik. 1946-ban Vaszary Gábor szövegkönyvére megírja a "Meztelen lány" című nagy sikerű zenés vígjátékot. Zenét komponál többek közt Szolovjev "Csendháborító" című darabjához, majd Babay Józseffel "Három szegény szabólegény" címmel négyfelvonásos zenés vígjátékot ír.
Letűnt operettjeinek egyes számai ma is felhangzanak, mint például a "Fittyfiritty" slágere, a "Szép hely, jó hely Teherán..." Korábbi hazafias érzelmű dalai miatt azonban 1949-től fogva fokozatosan "korlátozzák" művészi mozgásterét. Ha komponál, elsősorban a rádió zenei osztálya számára dolgozik, ezt is korábbi ismeretségének és szakmai megbecsülésének köszönheti. A nehéz 50-es évek elején megélhetésből a vendéglátóiparban zongorázik esténként. 1957-től fogva a ránehezedő nyomás enyhül.
Szimonov "Várj reám"(1960) című verséből írott sanzonjának sikerét azonban már nem érhette igazán meg. Darvas Iván előadásában évtizedeken keresztül a rádió és a televízió egyik legtöbbször kért közönségdarabjává érett, s ma már talán kevesen tudják, Buday zenéjével hallhatják mindezt.
Írta és az összeállítást készítette: Takács István
Korrektor: Dévényi Ildikó
CC - 2006 - www.szineszkonytar.hu
Forrás:
Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1945-1980, Magyar Színházi Intézet Kiadása, 1981.
Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901-1944, Magyar Színházi Intézet Kiadása, 1979.
Kristóf Károly A költészet énekes követe. Sólyom Janka emléke - Esti Hírlap, 1976. január 20. 2.
Kertész Magda: Sólyom Janka hagyatéka - Nők Lapja, 1976. 13. sz. 22.
Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve - Zeneműkiadó, Bp., 1976.
Új filmlexikon - Akadémiai kiadó, Bp., 1971.
Torday Lajos: Dalművek könyve - szerzői magánkiadás - 1936.
|
Kommentáld!