nagyoperett

Jelmeztervező: Tóth Barna
Díszlettervező: Friedre Klein
Koreográfus: Pethő László
Rendező: Prof. Dr. Robert Herzl
Karmester: Kollár Imre

Johann Strauss
Egy éj Velencében

Hercegek, grófok, szenátorok, arisztokratikus szépségű hölgyek...lagunák, báltermek, gondolán ringó szerelmesek... hullámok csobbanása, a 18. századi Velencében járunk.

Urbino hercege (Virágh József) bankettet ad, ahová meghívja a város tanácsosait. A szenátorok (Delaqua szenátor)- Peczkay Endre) reszketnek, mert a herceg köztudottan nagy nőcsábász, ezért ijedtükben és féltékenységüktől vezérelve távol maradnak a díszvacsorától. Itt kezdődik a bonyodalom, melynek kibontakozása során végül a herceg kezéből két nő (Annina, a bájos halászlány - Zsadon Andrea és az előkelő szépségű Barbara, Delaqua szenátor hitvese - Gál Judit) is kicsúszik, és a csábító ez egyszer a rövidebbet húzza.

Johann Strauss muzsikája pompásan érzékelteti a kor Velencéjének érzéki, rokokó világát. Oly különböző zenei óriások, mint Richard Wagner, Johannes Brahms, Richard Strauss és Maurice Ravel csodálták zeneszerzői tehetségét. A rendező (Prof. Dr. Robert Herzl - Volksoper Wien) mellett a koreográfusnak (Pethő László) is meghatározó szerepe van az előadásban. Strauss operettjeiben ugyanis a táncnak is dramaturgiai szerepe van a cselekmény ábrázolásában. Nevéhez fűződik az ún."táncoperett" megteremtése: könnyed kultúrált szórakoztató történet és igényes zenei élmény. Hangzás és látvány, dal és tánc csodálatos egysége, a boldog békeidők magával ragadó hangulata.

Az 1967. évi Budapesti Operettszínházi bemutatót követően a Szegedi Szabadtéri Játékok 2004. évi műsorán.

Hölgyeim és Uraim!

Sok szeretettel köszöntöm önöket az "Egy éj Velencében" című előadásunkon. A Budapesti Operettvilág Együttes társulata - nagy sikerű Denevér és a Cigánybáró előadásai után - Johann Strauss egy újabb művét mutatja be Önöknek.
Az Operett aranykorának aligha akad más műve, mint az "Egy éj Velencében". A szórakoztató zenés színház e mesterművében, a karneváli éjszakán, egyedülálló összhangban találkozik keringő és tarantella, polka és canzonetta. A velencei komédia és a bécsi külvárosi bohózat határokat feszegető vígjátékban szövődik össze.

A mű több mint 120 éve keletkezett, és a legkülönbözőbb átdolgozásokban mutatták be az egyébként mindig elvarázsolt közönség előtt.

Tipikusan csillogó operettként: Hubert Marischka és Erich Wolfgang Korngold sláger dalaival ("Hűnek lenni nem fontos nekem" vagy az "Üdvözlégy Te bájos Velence"). Ezek a dalok a legmesszebb menőkig népszerűek és sikeresek lettek, a baj csupán csak az volt, hogy nem Johann Strausstól származtak.

Vígoperaként, Jacques Offenbach stílusában az ismert színházi szakember, Walter Felsenstein mutatta be a berlini Stammhausban.
Nagyrevüig csiszolta balett betétekkel - Anton Paulik és Rodolf Rott - a bécsi Volksoperben és a bregenzi ünnepi játékokon. Ezeknél az igazán sikeres előadásoknál csak egy valami szenvedett kárt: ez pedig az "Egy éj Velencében", Johann Strauss mesterműve.

Mi azon igyekszünk, hogy amennyire lehetséges, a zeneszerző Johann Strauss és a szövegírók eredeti szándékaiknak megfelelően állítsuk újra színpadra az általa kívánt és megteremtett formát. Előadásuk alapjául tehát a darab azon zenei verziója szolgál, amit az ősbemutató hallhatott a közönség. Remélem Önök is azonos véleményen lesznek velünk: az "Egy éj Velencében" hallhatatlan mestermű, s bár az operett, mint művészeti műfaj, keletkezése óta csekély mértékű elismertségben részesült, máig a legtökéletesebb formája maradt a szórakoztató zenés színháznak.

Ezen az előadáson ismert osztrák és magyar művészek dolgoznak együtt azért, hogy operettet csináljanak. Ez alapján úgy gondoljuk, nyugodt szívvel nevezzük magunkat az Operett világtársulatának.

Ahogy mindig is Párizs, London, Berlin, és Madrid minden nagyrabecsülése mellett - Bécs és Budapest voltak és maradnak is az operett világbirodalmának fővárosai.
Kérem, felejtsék el a hétköznapokat, és hagyják magukat elvarázsolni az operett birodalmában.

Fogadják úgy a könnyű múzsának ezt a gyermekét, mint ami: egy mese, felnőtteknek... nem több, de nem kevesebb.
Prof. Dr. Robert Herzl

Johann Strauss
Egy éj Velencében
Operett három felvonásban

F. Zell és Richard Genée szövegkönyve és az eredeti zenei változat alapján átdolgozta: Uwe Theimer és Robert Herzl

Karmester..........Kollár Péter
Rendező: ..........Prof. Dr. Robert Herzl (Volksoper Wien)
Díszlettervező..........Frieder Klein (Operahaus Graz)
Jelmeztervező..........Tóth Barna
Koreográfus..........Pethő László
Zenei rendező..........Reményi József

Az urbinói herceg..........Virágh József
Delaqua, velencei szenátor..........Peczkay Endre
Annina, halászlány..........Zsadon Andrea
Caramello, a herceg borbélya..........Vadász Zsolt
Pappacoda, szakács..........Szolnoki Tibor
Ciboletta, a szenátor szobalánya..........Rikker Mária
Centurione, a herceg titkára..........Kertész Gábor
Testaccio szenátor..........Rupnik Károly
Barbaruccio szenátor..........Kincses Károly
Agricola, udvarhölgy..........Lugosi Claudia
Barbara, Delaqua szenátor hitvese..........Gál Judit
Enrico, Delaqua unokaöccse..........Maróti Attila
Peppino, a gondolás..........Bálint Péter
Benito, utcai énekes..........Csomor György
Elisetta és Giovanni..........Szabó Kriszti és Sebestyén Csaba
Valamint kereskedők, árusok, járókelők és vendégek

Az OPERETTVILÁG Együttes Budapest produkciója.
Művészeti vezető..........Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor