1901: A táncz - az első magyar némafilm. Pálmay az elveszett filmben toborzót adott elő. Igazi, primadonnának való mutatvány: a katonafogáshoz használt férfierő-fitogtató táncot járja huszáregyenruhában. - Rendező: Zsitkovszky Béla, író: Pekár Gyula, operatőr: Zsitkovszky Béla, a zenét összeállította: Kern Aurél, a táncokat betanította: Smeraldi Cézár. Szereplők: Balogh Lidia, Berzétey Ilona, Blaha Lujza, Fedák Sári, Hegedüs Gyula, Hegyi Aranka, Korner testvérek, Márkus Emilia, Maróthy Margit, Nikó Lina, Nirschy Emilia, Pálmay Ilka, Ráthonyi Ákos, Schmidek Gizella, Szerémy Zoltán, Varsányi Irén, Vendrei Ferenc, Kenedich Kálmán és az Opera balettkara.

1913: Rákosi Jenő: Magdolna című színművéből a Pathé Fréres filmet forgatott Bécsben. A címszerepet Pálmay játszotta, Gyömbér Laci: Thúry Elemér.

1915-ben némafilmet vettek föl vele: A primadonna.

Játszott néhány osztrák némafilmben is, így a Johann Strauss c. filmösszeállításban (1913), a Denevér Orlovsky hercegének szerepében.

Több volt színészi ereje, mint hangja. Humorérzéke pótolta énektudását. Személyisége a színészi tehetségét. A magyar Viktória-kor női eszményképe volt. A színpad Erzsébet királynéja. Elismételte zenés darabokban Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségének eleganciáját, választékos viseleteit, méltóságteljességét. Miközben majesztétikusan betöltötte az operettkirálynő szerepkört: finoman kacér volt. Ízlésesen kihívó. A kornak megfelelően erényesen erotikus: gráciával hordta a trikót. Vagyis egy erényes öltözködésű korban testhez tapadó selyemtrikóban többet mutatott meg testéből, mint sejtetett.

Tudta a hírverés minden fogását. Fölhasználta mindazt a hírverési eszközt, amit korának turné-tragikája, Sarah Bernhardt alkalmazott a nagyobb föltünésért. Röviden: tudta mindazt, amit ZsaZsa Gabor tud, ha ZsaZsa Gabor nem tudja is mindazt, amit Pálmay Ilka tudott. Két pej paripa vontatta hintójával kikocsizott az akkor még fakockákkal burkolt Andrássy úton a Városligetbe a Stefánia korzón. Maga ült a bakon és tartotta a tüzes lovak gyeplőjét. Ha begyulladt a szeme: az is reklám-alkalomként szolgált. Ellátta pletykákkal az újságírókat. Keresztvíz alá tartja az egyik kardalos gyermekét. Persze: hírlapi szenzáció lesz ebből is. Felszáll 1878. július 5-én a Lövölde térről Silberer Vilmos világítógázzal megtöltött Vindobona nevű léghajóján. Hogy biztosítsa a nyilvánosságot: mindjárt Vészi József, Tóth Béla, Sziklay János hírlapírók társaságában. A léghajó Vecsésen szállt le. Fiákeren a fővárosba hajtattak, ünneplő tömeg várta a légi kalandokra merészeket. Az újságok közölték fényképeit, kézírását hasonmásban, jelmezképeit. Gyakran felkérik zászlóanyának, bálkirálynénak, jótékonysági bálok védnöknőjének. Vidéki városban megkéri az újságírókat, csapjanak reklámot fényképei eladásának, mert a befolyt összegből egy szegény özvegyasszonyt segélyezi, jótékonykodásra fordítja arcképe eladásából befolyt összeget. 1882-ben Pauline Metternich-Sándor ötletére divatklubba tömörültek, amelybe társasági hölgyei is beléphettek. Az első bécsi divatkiállítást Schratt Katalin (a Ferenc József bécsi színésznő-barátnője) és a magyar Pálmay Ilka elnökletével tartották meg (1895. március 15.)

Selyemtrikós nadrágszerepei a Viktoriánus korban vérpezsdítő élményt kínáltak a tetőtől nyakig beöltöztetett női test formáinak néminemű kiszabadítása terén. Híres nadrágszerepként játszotta Suppe Boccaccio címszerepét, Strauss Cigánybáróját, vagyis Barinkayt és Strauss utolsó operettjének A királynő csipkekendő Királyát.

Költeményei 1884-ben Fájó szívből c. kötetben jelentek meg. Megírta visszaemlékezéseit (Emlékirat, Bp., 1912). Emlékirataim. 2. kiad. Bp., 1912. Singer-Wolfner. Németül: Meine Erinnerungen, Berlin, 1911. A My Memories azon fejezete, ami a Savoy-beli napjairól beszél, megjelent Andrew Lamb angol fordításában a The Gilbert & Sullivan Journal 1972. május-szeptemberi számában.

Marcel Prawy azt állítja, és akkor biztosan úgy van, hogy a primadonna írt egy regényt is Theaterschminke/ Színházi smink címmel, magyarul.

Ötven arany pályadíjat ír ki olyan népszínmű megírására, amiben neki alkalmas szerepet készít a szerző. Monostori (Krausz) Károly: Az utolsó kenet című 3 felvonásos, Serly Lajos dalaival teli eredeti népszínműve nyeri el a pályadíjat (1886. május 6.) A színház ráfizet a bemutatóra. Csak ötször lehet eljátszani, elfogy az érdeklődés. Pálmay azonban ismét beszéltetett magáról.

1901. október 15-én ő játszotta először Magyarországon David Belasco: Pillangókisasszonyának címszerepét a Vígszínházban.  

A Nemzeti Színház tiszteleti tagjaként visszavonult a színpadtól. 1928. március 31-én, éjjel 11 órai kezdettel a budapesti Nemzeti színpadán rendezték meg búcsúelőadását. Rákosi Jenő bevezető előadása után felléptek az akkori főváros primadonnái - Bajor Gizi, Péchy Erzsi, Lábass Juci, Fedák Sári, Honthy Hanna, Biller Irén, Berky Lili, Halász Gitta, Nagy Izabella, Komlóssy Emma, Somogyi Erzsi - Pálmay régi szerepeiből adtak elő részleteket. Megjelent a színpadon maga az ünnepelt is. A fővárosi színházak küldöttségei üdvözölték, a nyugdíjba vonul%F