Fényes Szabolcs* Emlékére !
***
Fényes Szabolcs (Nagyvárad, 1912. április 30. – Budapest, 1986. október 12.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző. Nevét viseli a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj.
***
Fényes Szabolcs az 1635-ben címeres nemeslevelet kapott csokalyi Fényes család leszármazottja.[1] Édesapja, Fényes Loránd mérnök volt, aki vonzódott a művészethez, Ady Endre törzsasztalához tartozott Nagyváradon és nótaszerzéssel is foglalkozott.[2] Dédapja volt Fényes Elek. Szabolcs már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz és édesapja támogatta is ebbéli törekvését. A család Nagyváradról Magyarországra, a Rétságra telepedett át. Fényes Szabolcs gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton folytatta. Még középiskolás korában hetente többször Budapestre utazott, hogy Siklós Albert magántanítványaként zeneszerzést tanuljon. Az érettségiig hat évfolyamot tudott befejezni.
*
A nála alig tíz évvel idősebb nagynénje, Fényes Annuska híres gyermekprimadonna volt,[3] az ő ajánlására Sebestyén Géza és Zerkovitz Béla igazgatóknak mutathatta be dalait. Már az 1925-1926-os évadban hírt adtak az újságok arról, hogy a fiatal tehetség darabját, az „Aratóünnep”-et bemutatják, ez azonban nem valósult meg. Első dalát a Rózsavölgyi kiadó tette közzé 1927-ben, majd a következő dalát a „Füst” című filmben Tőkés Anna elénekelte.
Az első színházi sikert a „Maya”[4] bemutatója hozta meg számára 1931-ben. Ezután Peter Fényes néven – három évig – Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949-ben, valamint 1957–1960 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, s párhuzamosan a Vidám Színpad zenei vezetését is ellátta 1949-1957 között.
Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba. Lemezkiadásra szerződtek vele, a dalok kiválogatása is megtörtént, azonban Mario Lanza hirtelen halála meghiúsította a lemez megjelenését.
*
Feleségével, Csikós Rózsival a budapesti Orbánhegyi úton lakott évtizedekig, s együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben is. 1986. október 27-ei temetésén Lendvay Kamilló és színházi barátai, társai mondtak sírja fölött búcsúbeszédeket.
*
Pályafutása-
Nem ismerünk olyan zeneszerzőt, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni.[5] Két évtizeddel halála után nincs nap, hogy dalai ne csendüljenek fel valamely médiában; nincs színházi szezon darabjainak felújítása nélkül. Fényes Szabolcs nem bízta a véletlenre, a könnyen felejtő utókorra az örökké valóságot… Örök emlékét művei - 45 színpadi alkotás, 131 film, több mint 700 dal - szavatolják. Munkásságával a Kossuth-díjat nem érdemelte ki. Az Orbán-hegyi út és Nárcisz utca sarkán álló, jelentősen átalakított Fényes villán és környékén semmi sem emlékeztet Fényes Szabolcsra és feleségére Csikós Rózsira. Emléktáblát sem kaptak.
Művei a 21. században is népszerűek. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1945-: 53.[6]
*
2012-ben az RMDSZ javaslatára utcát neveztek el róla Nagyváradon. Ugyanott a Szigligeti Színházban ünnepi megemlékezést tartottak.
A Budapesti Operettszínház előcsarnokában emlékkiállítást rendeztek. A megnyitón Kállai István és Körmendi Vilmos élőszóban; Makk Károly és Bacsó Péter felvételről emlékezett.
2012. április 27-én és 28-án az Operett Gála - Ez Hungarikum című gálaelőadáson egy külön blokkban idézik műveit.
***
Operettek, zenés játékok-
Maya, 1931
Hárem, 1931
Manolita, 1932
Csipetke, 1933
Mimi, 1935
Sok hűhó Emmiért, 1936
Pusztai szerenád, 1939
Az ördög nem alszik, 1940
A királynő csókja, 1943
Vén diófa, 1947
Rigó Jancsi , 1947
Két szerelem
Szombat délután, 1954
Szerencsés flótás, 1955
Csintalan csillagok
Duna parti randevú, 1957
Majd a papa, 1958
Légy szíves Jeromos, 1962
A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak; 1976[7]
A csók, 1968
Florentin kalap, 1979
Bulvár, 1980
Lulu
A kinevezés
Szerdán tavasz lesz 1983
Kikapós patikárius [8]
Szerencsés flótás
Hamupipőke
Osztrigás Mici (zenés tévé-színház)
*
Filmzenék-
Füst
Emmy, Ida regénye, 1934
Halló Budapest, Címzett ismeretlen, 1935
Mária nővér. 1936
Egy lány elindul, 1937
A Noszty fiú esete Tóth marival, 1938
Toprini nász; 5 óra negyven; Hat hét boldogság, 1939
Sarajevo (1940)
Lángok (1940)
Dzsentrifészek, 1941
Katyi, 1942
Egy szoknya, egy nadrág; Ragaszkodom a szerelemhez; A 28-as, 1943
Mágnás Miska 1948
Civil a pályán, 1951
2x2 néha 5, 1954
Dollárpapa; Mese a 12 találatról; Keserű igazság, 1956
Csendes otthon, 1957
Bogáncs, 1958
Fekete szem éjszakája; Szerelem csütörtök, 1959
Megszállottak; Napfény a jégen; Nem ér a nevem, 1961
Elveszett paradicsom; Mici néni két élete; Esős vasárnap, 1962
Az aranyfej; Hogy állunk fiatalember?, 1963
Nyáron egyszerű, 1964
Butaságom története; Patyolat akció; Szerelmes biciklisták, 1965
Nyár a hegyen; Utószezon, 1967
A tanú, 1969
Fuss, hogy utolérjenek!, 1972
Circus Maximus, 1980
*
Slágerei -
Balalajka sír az éjben; Tíz óra múlt; Egy kis Duna-parti bárban; Bevallom, rég tetszik maga nékem; Mindig az a perc; Jaj, a Sári; Van Budán egy kis kocsma;
Az én rózsám vasutas; Nem nősülök soha; Budapest, Budapest te csodás; Oda vagyok magáért; Van-e szerelmesebb vallomás; Áprilisi tréfa volt;
2*2 néha öt; Rejtély; Melletted nincsenek hétköznapok; Összecsendül két pohár; Egy esős vasárnap délután;
Nemcsak a húszéveseké a világ; Mindenkinek van egy álma; Papíron túl vagyok az ötvenen; Szeretni bolondulásig;
Küldök Néked egy nápolyi dalt; Szívem ezt a dalt; Álmaimban valahol;
Csak egy kis emlék; Fogj egy sétapálcát; Csak félig lenne meg; Hallo, Cherie;
Táskarádió; Te szeress legalább; Félteni kell; Fehér sziklák;
Csakhogy eljöttél szerelem;
***
Kitüntetései -
Erkel Ferenc-díj (1964)
Érdemes művész (1972)
Kiváló művész (1980)