Lévay Szilveszter: "Lebegtem!" 2014-09-29

Hatalmas sikerrel mutatta be újra a Budapesti Operettszínház a Mozart! című sikerdarabot. Az ünneplés pedig úgy volt teljes, hogy a premier-közönséghez csatlakozott a darab világhírű zeneszerzője, Lévay Szilveszter is. A Grammy-díjas művész mindig nagy gondot fordít arra, hogy a színészeket személyesen is megismerje és munkájukat segítse. Így volt ez most is, amikor reggelire invitálta a Mozart! új beállóit, a színház fiatal művészeit.

Lévay Szilveszter nevét a világ talán összes színházában ismerik, a kortárs musicalirodalom meghatározó alakja. A Budapesti Operettszínházban évtizedek óta repertoáron vannak az előadásai, az Elisabeth, a Mozart! vagy a Rebecca. Jól ismeri a színházat és művészeit is. A Mozart! a Legendák évében, a közönség legnagyobb örömére felújításra került, a zeneszerző számára pedig egyértelmű volt, hogy koreai munkáját megszakítva, ott a helye a premieren. Lévay Szilveszter pedig mást látott, mint évekkel ezelőtt, amikor utoljára Mozart!-ot nézett az Operettszínházban. Az előadás az idei évben új beállókkal, a színház fiatal tehetségeivel is bővült. Mészáros Árpád Zsolt mellett Kocsis Dénes és Veréb Tamás is debütált a címszerepben. Nannerl szerepében Gubik Petra, Constanzeként Simon Panna is látható volt. A zeneszerző nem bánta meg, hogy budapesti kitérőt tett, mint azt elmondta: könnyekig hatódott attól, amit a színpadon látott.

Lévay Szilveszter (Fotó: Dicső Dániel)

Vasárnap egy kötetlen reggeli keretein belül mondta el véleményét, élményeit és így volt alkalma megismerni a színház négy fiatal tehetségét is, akiket hasznos tanácsokkal is ellátott. A beszélgetésen részt vett az előadás karmestere, Balassa Krisztián és a Lévay musicalek magyarországi jogtulajdonosa, a Pentaton Koncert- és Művészügynökség ügyvezetője, Lőrinczy György is. Így a nosztalgiázás sem maradhatott ki a reggeliből. A fiatal művészek legnagyobb örömére volt mit felidézni az elmúlt húsz évből. Na meg néhány kulisszatitok is kiderült...

"Az első találkozás Szilveszterrel egy versenyhelyzet kapcsán volt. Több színház is magáénak akarta az Elisabeth musicalt. Akkor még a független rendező Kerényi Miklós Gáborral mentünk meggyőzni a bécsi színház igazgatóságát. Végül mi kaptuk meg a lehetőséget, nekem pedig ez volt az első ilyen jog, amit behozhattam Magyarországra. Mindez 1995-ben történt, ekkor ismertem meg Szilvesztert. A lassan húsz év alatt rengeteg sok szép élményünk volt együtt, sok mindenen mentünk keresztül. Büszke vagyok rá, hogy Lévay Szilveszter családtag az Operettszínházban és nem csak barátunk, de házi szerzőnk is. A szezonnak pedig mindig különleges élménye, ha itt van. Most épp Szöul és Tokió között szánt ránk időt. Tradíció, hogy ha itt van, akkor együtt reggelizünk és megbeszéljük a tapasztalatokat, terveket. A szólistáknak pedig mindig erős élmény, ha kötetlenül beszélgethetnek Szilveszterrel, ő pedig remek pedagógia érzékkel segíti őket. Most az a négy fiatal jött el, akiknek még nem volt alkalma találkozni a "zeneszerzőjükkel". Akiknek Lévay darabban játszani most a legújabb élmény" - kezdte a beszélgetést Lőrinczy György, akitől hamar át is vette a szót a zeneszerző, hogy kifejezze örömét a hétvégén látottakról.

"Lebegtem! Jó pár éve már, hogy utoljára láttam a magyar Mozart!-ot. Ez a két előadás, amit most megnézhettem friss volt és energikus. Mindegyikben éreztem a színt. Az új színt! És nem csak a színpadon, de a zenekarban, a világításban, a közönségben is. Csodálatos egysége van a darabnak. Amikor beülök egy színházba, felmegy a függöny, és én három percen belül tudom, hogy milyen lesz az előadás. Érezni az energiákat, rezgéseket, mindent. Most egyetlen perc alatt megszületett a varázs" - mondta el Lévay Szilveszter, aki Mészáros Árpád Zsoltot már Mozartként is jól ismeri, Kocsis Dénessel azonban most találkozott először. Legnagyobb sajnálatára azonban koreai bemutatója miatt csak két estét tudott a városban tölteni, így a színház legifjabb tehetségét, a harmadik Mozartot, Veréb Tamást nem láthatta a színpadon. De mint mondta: ami késik nem múlik. A csupán 20 éves fiú a vasárnapi reggelin találkozott először a zeneszerzővel, és Balassa Krisztián karmester kíséretében elénekelte a "Zene az vagyok én"-t, Lévay Szilveszter pedig nagy öleléssel jutalmazta az ifjú tehetséget.

Lévay Szilveszter az előadás új szereplőivel és karmesterével

"Minden este, amikor lefekszem aludni a Mozart zenéje jár a fejemben. Kavarognak bennem az átkötők, a közjátékok dallamai. Pici részleteket, amiket képtelen vagyok elengedni. Hiába akarok pihenni, leállni, nem a Mozart!-ra gondolni, a dallamok csak mennek és mennek a fejemben, és nem hagynak. De nem baj. Ne is hagyjanak. Hihetetlenül boldog vagyok." - mondta Veréb Tamás.

És ha már a dallamok szóba jöttek, Balassa Krisztián, az előadás karmestere elmondta: "ez a színház egyik legnehezebb darabja. Nem is tudom van-e olyan rész, amikor Szilveszter engedi, hogy mi karmesterek letegyük a kezünket. Esetleg az előadás szünetében... Bár akkor meg érdemes már a második felvonásra koncentrálni. Lévay Szilveszter darabjai egész estés tömény koncentrációt igényelnek." Balassa Krisztián szavait elismerően díjazta a zeneszerző. "Szomorú is vagyok, amikor azt tapasztalom, hogy egy karmester csak a zenekart dirigálja. Ez kevés! Ő a kapitány a hajón! Minden általa megy! Egy karmester az egész előadást át kell, hogy élje" - mondta.

Veréb Tamás

Lévay Szilveszter azt is elárulta, hogyan írja slágereit. "Én úgy dolgozom, mint egy festő. Fogom a ceruzát és firkálok. Ha jól sikerül a rajz, akkor jön a festék! A könyvek alapján először megnézem, hogy a sztoriban hova jöhetne egy dal és kinek. Aztán, hogy milyen a lelkiállapota annak a személynek. Mi van körülötte. Így sűrítem az emóciót és a dramaturgiát egy kompozícióba. Még mielőtt a zenekar megérkezik egy előadásba, már a sima zongorakíséretben benne kell legyen minden a darabból. A hangszerelés csak ezután jöhet. Én ebből a szempontból nem "iskola-hangszerelést" csinálok. Ahogy én dolgozom, az rengeteg időbe telik. Évek telnek el, míg megírok egy musicalt. Át kell izzadjam az éjszakákat, amikor a melódiák és a félelmek nem hagynak aludni."

A zeneszerző most is ép egy ilyen időszakban van. Koreában készül a Marie Antoinette ottani új bemutatójára. "Hatalmas produkció lesz. Pont amiatt, amiket az előbb is elmondtam, még csak most jutottunk el a hangszerelésig. Ezért is kell most elrohannom Magyarországról. Éjjel-nappal dolgozom. 40 évvel ezelőtt, amikor popslágereket csináltunk, 3-4 órába telt a 20 tagú zenekarral a munka. Egy musicaldal esetében ehhez napok kellenek" - avatta be a reggeli résztvevőit a zeneszerző.

Kocsis Dénest láthatta még a komponista szombat este. A fiatal színész örült, hogy elmondhatta Lévay Szilveszternek, hogy mit is jelent neki ez a darab.

"Számomra a nyilvános főpróba jelentette az első döbbenetes élményt. Amikor a "Zene az vagyok én"-t énekelve kiszaladok a színpad elejére, akkor érzékeltem először, hogy a közönség ott ül és engem néz. Olyan energiabombát kaptam tőlük, hogy azt éreztem, felrepülök. A dal után van pár percem a takarásban. Akkor ért a sokk. Úgy éreztem, megőrülök, olyan boldog vagyok. Ilyet még nem éreztem korábban. Ez a szerep és ez a darab egy olyan mérföldkő és állomás az életemben, amit nem tudok szavakkal leírni. Most már értem, hogy Mészáros Árpi és Dolhai Attila miért zengtek ódákat erről a darabról. Kintről is látszik mindez, de átélni még elképesztőbb. Alig várom, hogy az itt szerzett élményeket és tapasztalatot átültessem majd a Rómeóba vagy a Miss Saigonba. Hogy használjam a tudásomat" - mondta el Kocsis Dénes, akihez hasonlóan Gubik Petra és Simon Panna is meghatódott a lehetőségtől, hogy a Mozart!-ban bizonyíthat.

Szerzői tanácsok Kocsis Dénesnek

"Számomra már az nagy megtiszteltetés, hogy az Operettszínházban játszhatok. Az, hogy ilyen kaliberű szerepekben tehetem és hogy a társulat tagjai milyen elfogadóak velem, csak hab a tortán. Mindig azt mondom, hogy az a jó színház és ott jó dolgozni, ahol otthon érzi magát az ember. Én itt ezt érzem. Nannerl pedig egy gyönyörű szerep. Az, hogy megformálhattam… Nem is tudom. Azt gondolom, ha ez volt az egyetlen és utolsó alkalom, még akkor is megérte!" - mondta Gubik Petra.

Simon Panna Constanze szerepében mutatkozhatott be, ami az Elfújta a szél Melanie-ja után, a fiatal lány második nagy szerepe a színházban. Panna négy évvel ezelőtt döntős volt a Lévay Szilveszter Nemzetközi Énekversenyen. Most külön örömmel töltötte el, hogy a zeneszerző nagyon megdicsérte a Mozart!-ban nyújtott alakításáért.

Lévay Szilveszter hasznos tanácsokkal is ellátta a fiatalokat. Mesélt nekik szerepükről, elmondta, ők Michael Kunzéval mire gondoltak, mikor megírták Nannerl vagy Constanze karakterét, és jutott még idő egy kis nosztalgiázásra is. A zeneszerző mindenkit megnyugtatott: "sosem szidásból adok instrukciót. A közönségért tesszük, amit teszünk!".