Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni^[1] 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen Varga Vilma növendéke lett. 1917-ben felvették a Zeneakadémiára, Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a Budapesti Jogi Egyetemen. 1924. december 17-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.^[2] 1923 és 1927 között bárzongorista volt a Stefánia úti Admiral bárban. Itt fedezte fel Harmath Imre, akkor már ismert szövegíró. A Szeret-e még? és a Lesz maga juszt is az enyém című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. Három mákvirág címmel Szilágyi Lászlóval írta meg első operettjét, amelyet Miss Amerika címmel mutatott be a Fővárosi Operettszínház 1929. január 12-én. 1931-ben a Die Schwebende Jungfrau című német filmhez írt először filmzenét. 1931 és 1943 között 11 magyar filmhez írt filmzenét. 1945 után ismét bárzongorista lett, 1958-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a Bástyasétány 77-et (vagy "A Bástya", ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a Fővárosi Nagycirkusz karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a Cirkusz csillaga című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. 1965-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a szabadkai színházban. Haláláig Budapesten élt. Kedvenc saját szerzeménye: '"Mondja, mi ragyog a szemén"' (1936).

Operettjei:

Eisemann Mihály-Baróti Géza: Bástyasétány 77. -1958.- Fővárosi Operettszínház.
Eisemann Mihály-Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor): Őfelsége, a mama - 1944. április. Új Magyar Színház.
Eisemann Mihály-Somogyi Gyula: Fekete Péter - 1943. június 1. Vígszínház.
Eisemann Mihály-Buday Dénes-Orbók Attila (álnév, gyanítható: Békeffi István): Egy boldog pesti nyár - 1943. április 14. Fővárosi Operettszínház.
Eisemann Mihály-Molnár Géza (valószínűleg Tabi László álneve): Leány a talpán - 1942. május. Vidám Színház (a mai Radnóti Színpad, akkor frissen épült elődje)
Eisemann Mihály-K. Halász Gyula: Fiatalság-bolondság - Fővárosi Operettszínház, 1940. október 25.
Eisemann Mihály-Harsányi Zsolt-Zágon István: XIV. René - Vígszínház, 1940. szeptember.
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Angóramacska - 1940. április. Vígszínház, nyár: Márkus park Színház.
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Tokaji aszú - 1940. március, Fővárosi Operettszínház.
Eisemann Mihály-K. Halász Gyula-Szilágyi László: Handa Banda - jazzoperett, 1940. január 26. Fővárosi Operettszínház, Szegedi ősbemutatón: Macskazene címmel ment.
Eisemann Mihály-Barabás Pál: Kávé habbal -1938 - Royal Színház
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Meseáruház - 1936 - Fővárosi Operettszínház
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Ezüstmenyasszony -1935. december 19. Royal Színház.
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Én és a kisöcsém - 1934 decembere - Fővárosi Operettszínház.
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Vadvirág -1934 - Fővárosi Operettszínház.
Eisemann Mihály-Bus-Fekete László: A cirkusz csillaga -1934 július - Vígszínház vendégjátéka a fővárosi Nagy Cirkuszban.
Eisemann Mihály-Éri Halász Imre-Békeffi István: Egy csók és más semmi -1932 május - Magyar Színház
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Zsákba macska 1931. november 25. Révay u., Pesti Színház
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Alvinczi huszárok - 1930. április 30. Király Színház.
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Miss Amerika -1929. január 12. Fővárosi Operettszínház