"Tudod te, milyen nagyszerű dolog egy ilyen társasutazás? Az ember beül a büdös autóbuszba, ragad a műanyag ülés a melegtől, körülötte tizennyolc elviselhetetlen alak megállás nélkül pofázik hülyeségeket, tíz órát zötykölődik mire megérkezik, közben háromszor zacskóba hány, aztán kiszáll Velencében és a hőségtől azonnal elájul. Hát kell ennél jobb? Ki nem hagynám semmi pénzért!" - mondja Kelemen Kató, majd felszáll arra a bizonyos autóbuszra, és ezzel kalandok és bonyodalmak egész sora kezdődik el, miközben feltartóztathatatlanul száguldunk a boldog vég felé. Senki sem az, akinek mondja magát, átöltözések, szerepcserék, félreértések, könnyek, sóhajok és kacajok, egy titokzatos nyomozás, míg végül a fiúról kiderül, hogy lány és megérkezik a herceg a hófehér paripán.

Így is össze lehetne foglalni Eisemann Mihály és Szilágyi László Én és a kisöcsém című örökzöld klasszikusának történetét, amelyet március 13-án mutatnak be a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán.

80 évvel az operettszínházi ősbemutató után Lőrinczy Attila varázsolta mai történetté a zenés műfaj egyik remekét, melyet most Réthly Attila állít színpadra, aki egyszerre szeretne mulattatni és szívhez szólóan mesélni az álmok és szerelmek különös útvesztőiről.

"Ez a darab más lesz, mint a korábbi feldolgozások" - vallja a rendező. Az eredetileg kamara jellegű darabot ugyanis a nagyszínpadon valósítják meg. "Kero instrukcióinak megfelelően igyekszünk a zenei szövetet gazdagítani és a látványt felnagyítani, amiben Bolba Tamás zenei vezető és Lőcsei Jenő koreográfus van segítségemre. Ilyen formán nagyobb tánckarral és nagyobb zenekarral mutatjuk be az Én és a kisöcsémet, mint eddig bárki Magyarországon. Túri Erzsébet díszlet- és Velich Rita jelmeztervező pedig gondoskodik arról, hogy az előadás képi világa is lenyűgözze a nézőket. Reményeink szerint egy rendkívül impozáns és látványos produkció kerül majd a közönség elé" - mondja Réthly Attila.

A próbák január eleje óta zajlanak. A színészeket -saját bevallásuk szerint- már az olvasópróbán beszippantotta a darab játékossága, humora, időnként ironikus hangvétele, melyben olykor azért némi emberi- és társadalomkritikai él is megjelenik. Emellett az Én és a kisöcsém jobbnál jobb alakításokra ad lehetőséget. Szinte minden szerep tekinthető színészi jutalomjátéknak, melyben a társulat tagjai megmutathatják, hogy az éneklés mellett milyen kiváló karakterábrázoló képességgel és komikusi vénával vannak megáldva. Ennek határozott jeleit már az első próbákon megcsillantották, ahol remekül mulattak egymás és saját poénjaikon. A művészek jelenleg a prózai jeleneteken dolgoznak, de annyi titok kiszivárgott, hogy már elkészült a címadó dal, az Én és a kisöcsém teljes koreográfiája.

"Remek a hangulat. Elképesztően a jó a csapat" - meséli Simon Panna, aki az Andersent játszó Mészáros Árpád Zsolt partnereként debütál az operett műfajában. A színház új generációjának fiatal tagja Kelemen Katót alakítja az Operettszínházba több év kihagyás után visszatérő Szinetár Dóra mellett. És sokak nagy örömére ezáltal ismét összeáll a színház legendás Rómeó és Júliájának nagy párosa, hiszen szerelme, a dán nőgyűlölő milliomos nem más, mint Dolhai Attila. Mellettük remekelhet a kissé ügyefogyott nyomozópáros, Dr. Sas és Dr. Vas szerepében Homonnay Zsolt és Peller Károly illetve Csonka András és Magócs Ottó. Az őket pénzelő dúsgazdag, a nyomozás érdekében még női ruhába is bújó, Zolestyákként első alkalommal lép az Operettszínház színpadára Jordán Tamás, váltótársa a teátrum kedvelt komikusa Faragó András. Peller Anna és Szendy Szilvi Vadász Frici szerepében brillírozhat, Janza Kata és Kapocs Zsóka pedig a csábos idegenvezetőt, Pirit alakítja.

Az Én és a kisöcsém egy vidám tavaszi társasutazás története Velence romantikus kulisszái között, olyan jól ismert dallamokkal, mint a Holdvilágos éjszakán, a Mia bella signorina, a Szerelemhez nem kell szépség, a Csa-csa-csak egy cseppet ittam, a Kié vagy, mondd, az Egy kicsit angyal legyen, egy kicsit démon vagy épp a címadó Én és a kisöcsém.

Forrás: Budapesti Operettszínház