Szeretettel köszöntelek a Operett klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operett klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operett klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operett klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operett klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operett klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operett klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operett klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Sylvester Levay - Michael Kunze
Elisabeth
Wenn ich dein Spiegel war
Jesper Tyden, Pia Douwes
Theater an der Wien Production
2001
RUDOLF:
Wie oft hab ich
gewartet, dass du mit mir sprichts?
Wie hoffte ich,
dass du endlich das Schweigen brichst.
Doch dich erschreckt,
wie ähnlich wir beide uns sind:
So überflüssig,
so überdrüssisg,
der Welt, die zu sterben
beginnt.
Wenn ich dein Spiegel wär,
dann würdest du dich in mir sehn.
Dann fiel's dir nicht so schwer,
was ich nicht sage, zu verstehn.
Bis du dich umdrehst,
weil du dich zu gut
in mir erkennst.
Du ziehst mich an
und läßt mich doch niemals zu dir.
Seh ich dich an,
weicht dein Blick immer aus vor mir.
Wir sind uns fremd
und sind uns zutiefst verwandt.
Ich geb dir Zeichen,
will dich erreichen,
doch zwischen uns
steht eine Wand.
Wenn ich dein Spiegel wär,
dann würdest du dich in mir sehn.
Dann fiel's dir nicht so schwer,
was ich nicht sage, zu verstehn.
ELISABETH:
Was soll die Störung?
Was gibt's?
Was willst du hier?
RUDOLF:
Mutter, ich brauch dich...
Ich komm in höchster Not,
fühl' mich gefangen und umstellt.
Von der Gefahr bedroht,
entehrt zu sein vor aller Welt.
Nur dir alleine
kann ich anvertrau'n
worum es geht.
Ich seh keinen Ausweg mehr,...
ELISABETH (gleichzeitig):
Ich will's nicht erfahren,...
RUDOLF:
... Hof und Ehe sind mir eine
Qual.
Ich krank, mein Leben leer...
ELISABETH (gleichzeitig):
... kann's dir nicht ersparen.
RUDOLF:
Und nun dieser elende Skandal!
Nur, wenn du für mich
beim Kaiser bittest,
ist es noch nicht zu spät.
ELISABETH:
Dem Kaiser bin ich
längst entglitten,
hab alle Fesseln
durchgeschnitten.
Ich bitte nie.-
Ich tu's auch nicht für dich.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!