Szeretettel köszöntelek a Operett klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operett klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operett klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operett klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operett klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operett klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operett klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operett klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Vermes Timea és barátai.
Opera-operett és musical gála a Pécsi Szimfoniettával.
Pécs 2013 december 28.Kodály Központ
(Szerző: Schönberg, Claude-Michel/Hugo, Victor/Boublil, Alain) - Miklós Tibor
Régen, ha férfi szólt hozzám,
hangja lágy volt, bársony...
És a szó mind hívott...
Szerettem, s hittem vakon még...
És az élet egy dal volt...
Rejtélyes édes dallam...
Hová tűnt hát?
Nincs már sehol?...
Álmodtam én egy álmot rég,
mikor még gyermek hittel éltem...
Álmodtam őt, ki értem él!
S hittem egy megbocsátó Istent!....
Nem féltem senkitől se még...
Csak álmok voltak, dal és játék...
Fizetni nem volt még miért...
Az élet bőkezű volt, s gyöngéd...
De jött a tigrisléptű éj...
sárga láng -egy éhes szempár!
Álmok karmok tépték szét...!
Lelkem sírt gyalázatán...!
Ott aludt karjaim közt ő,
egy nyáron át oly jó volt hozzám!
Asszonnyá ő tett gyermekből...
S hogy jött az ősz, már messze járt...
Álmodom még, hogy visszatér...
És úgy mint rég, velem lesz mindig...
Hazug az álom, bármi szép!
Ő nem jön már, s hiánya pusztít!...
Álmodtam én az életről...
Hogy más lesz majd, hogy lehet jobb is...
Hittem, mert voltak álmaim...
Az élet megölte most mind...
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!