Huszka Jenő a legnépszerűbb zeneszerzők egyike volt, ki egy véletlen kapcsán került a figyelem középpontjába.

Huszka Jenő

A véletlen pedig annak volt köszönhető, hogy a Népszínház igazgatója - ötleteiből kifogyva - épp nem tudott milyen darabot színpadra vinni, így kénytelen-kelletlen, de Huszka fiókban lapuló operettjét mutatta be. Mondani sem kell, a siker óriási volt!
Az 1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operett egyik megteremtője volt. Tehetsége olyan erősen és korán mutatkozott meg, hogy csodagyereknek tartották és ötévesen már nyilvános koncertet adott. Így természetes is volt, hogy jövőjét a zene világában képzelte el. A Zeneakadémián Hubay Jenő tanítványaként készült a hegedűművészi pályára, míg Koessler János növendékeként zeneszerzést tanult.
Zenei tanulmányai mellett 1896-ban jogi doktorátust is szerzett, majd Párizsban a Lamoureux-zenekar muzsikusa volt. Első önálló és bemutatott kompozíciója, az 1895-ben írt Jogász csárdás volt. Első színpadi művét 1899. szeptember 2-án tűzte műsorára a budapesti Magyar Színház, a Mérei Adolf szövegére írt Tilos a bemenet! című énekes bohózatot.
Neve ekkor még nem csengett ismerősen a színházkedvelők előtt. A szerény fiatalember egy szép napon azzal kopogott be a Népszínház igazgatójához, hogy most készült el zenés darabjával, ha érdekelné, nézze át. Az igazgató - úriember lévén - udvariasan megköszönte a kéziratot, majd szépen betette a fiókjába. Jóformán meg is feledkezett róla, s csak akkor vette elő, amikor nem volt új bemutatandó darab a tarsolyában. Így jobb híján színre vitte a darabot. Ez volt a Bob herceg, minek 1902. december 20-án tartott bemutatója után már mindenki ismerte Huszka Jenő nevét.

A darab óriási sikert aratott, a kritika nem győzött lelkendezni. A kedvező fogadtatáson felbátorodva Huszka még tucatnyi népszerű operettet írt, köztük a Lili bárónőt, a Mária főhadnagyot, a Gül Babát. 1903. november 6-án Beöthy László operettszínháza, a Király Színház is Huszka-operettel nyitotta meg kapuit, méghozzá a zeneszerző második operettjével, az Aranyvirággal. Nemcsak korának - és napjainknak is - egyik legnépszerűbb magyar operettszerzője volt, hanem a zeneszerzők jogvédelmének képviselője is: az 1907-ben alakult Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete, illetve a Szerzők Mechanikai Jogait Védő Részvénytársaság elnökeként szinte az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jogvédelem kérdéseivel, s próbálta meg kezelésének szervezeti kereteit kialakítani.
1960-ban bekövetkezett halála után, felbecsülhetetlen értékű hagyatéka, kottái, egerek martalékává lettek egykori budapesti lakásán.

www.mtv.hu/szervezet/archivum/ kirandulas/huszka.html