A magyar operett rövid története

 

Az operett, mufaj magyarországi megjelenése Huszka Jeno Bob herceg-ének bemutatójához és a századfordulóhoz kötodik. Pedig mikor Fedák Sári eloször fellépett a Népszínház színpadára, az már jó negyven évvel azután történt, hogy a német származású, francia Jacques Offenbach 1858-ban, Párizsban bemutatta az Orfeusz az alvilágban címu eloadását - az elso igazi nagyoperettet.

dják, veszik a lányokat SzegedenKultúrpart2013. április 11.  14:32

Gothár Péter rendezésében, új szöveggel és dramaturgiai koncepcióval kerül színpadra a Leányvásár című operett. Nagy Ervin, Schell Judit, Hegedűs D. Géza és Keresztes Tamás is szerepelnek a darabban.
Castingok és hosszú hónapokig tartó kreatív tervezés eredményeként megszületett a Leányvásár szereposztása, mely a Kossuth-díjas film- és színházrendező, Gothár Péter rendezésében kerül színre.

Szeretettel meghívjuk Önöket rendezvényünkre!

A Cígányprímás - operett

 

Helye: Budapest, III. ker. Fő tér, Zichy udvar

 

További információ: 0630-452-0106

 

 

Tisztelt Network Operett Klub!

Szeretettel és tisztelettel invitáljuk Önöket rendezvényünkre, melyre a Network Operett Klub regisztrált tagjai részére összesen 15 kedvezményes jeggyel tudunk kedveskedni. (ezek az utolsó jegyek a Produkcióra! ) A kedvezmény mértéke: 1000 Ft jegyenként, azaz a kedvezményes jegyár 4900 Ft.
Részvételi szándékuk esetén kérjük a T. Tagságot, hogy a jegyek személyes átvétele érdekében, az alábbi telefonszámokat szíveskedjenek tárcsázni és a Network Operett Klubra hivatkozni:

Szilágyi Éva operaénekes  20/277 18 75
Kormány Gábor ügyvezető, GasztrOperett Produkció: 20/ 340 85 74

Örömmel várjuk hívásukat!

Tisztelt Hölgyem/ Uram,

 

 Borban a vigasz! – Lovagrendi Operett Gála
2012. március 25. 15:00 és 19:00  március 28. 19:00, Budapesti Operettszínház

 

Jegyárak: 1000-1400-2000-3300-3600-4600 Ft (P-Szo, V du.)
                700-1000-1500-2600-3000-4000 Ft. (H-Cs, V este) 

 

http://operett.hu/operett.php?pid=read&hId=771

 

Látványos díszletek és jelmezek között két hungarikumot, a magyar bort, köztük a Tokajit és a magyar operettet ünneplő gálaműsor várja a zenés színház kedvelőit.

Tisztelt Hölgyem/ Uram, 

 

Engedje meg, hogy felhívjam figyelmét az alábbi borhoz kapcsolódó, különleges előadásunkra. 

 

Borban a vigasz! – Lovagrendi Operett Gála

2012. február 17.este-18du.és este-19.du.és este 
Budapesti Operettszínház

Jegyárak: 1400-2400-3300-3600-5900-8000 Ft.

 

Hogy mi a jó magyar bor, s a remek operett-slágerek között az összefüggés? Mindkettő jókedvre derít, ráadásul hungarikumok, amikre büszkék lehetünk, hiszen szerte a világban jó hírünket viszik és kedvelik őket!

Leo Fall: Madame Pompadour 2012.02.10.péntek 19:00

Budapesti Operettszínház

 

Szinetár Miklós rendező úr 80.születésnapja alkalmából, szerettel meghívja Önöket, operett zenekedvelőket, most az utolsó Madame Pompadour előadásra!

Az előadás után a színpadon köszönthetjük fel együtt a Rendező Urat.

Ez alkalomból 50% kedvezménnyel vásárolhatnak jegyet a klub tagjai.

Teljes jegyárak 3600-3300-2400 Ft.

 

Bozsogi Nóra
Budapesti Operettszínház
Közönségkapcsolati Osztály
Tel:353-2172, 0630-5238325
bozsogi.nora@operett.hu
www.operett.hu

 

A huszadik század egyik legnépszerűbb operett-komponistája volt az Olmützben született, de Berlinben és Bécsben zenszerzővé lett Leo Fall.

Kedves Hölgyem/ Uram!

Az alábbi Operettszínházi előadásra, amely igazi csemege és ritkán kerül bemutatásra és most is csak 3 alkalommal, 10% kedvezménnyel tudnak vásárolni a klub tagjai ! Az első részben a Mario és a varázsló c.opera lesz látható 40 percben, a szünet után pedig George Gershwin ellenálhatatlan melódiái hangzanak majd fel sztár szereposztásban. 

http://operett.hu/operett.php?pid=show&rId=110&mId=4456&evad=7 

 

Csoportokat és egyéni jelentkezéseket is szeretettel várunk!

Szirmai Albert

Mágnás Miska a Budapesti Operettszínházban!

 

Jegyárak: 1400-1800-2400-3300-3600 ft.

Jegyrendelés: tel: 312-4866, 353-2172 vagy személyesen a színház pénztárában vagy szervezésén: 1065 Bp. Nagymező u.17.

 

2011- 11-19, 15:00 és 19:00

2011-11-20, 15:00 és 19:00

Jegyvásárlás esetén ingyenes belépőt tudunk felajánlani a nyugdíjas expo rendezvényre!

november 25-27. Syma csarnokba.

Magyarország egyetlen szépkorúaknak szóló kiállítása harmadik alkalommal várja az időseket és családtagjaikat ingyenes szűrővizsgálatokkal, kedvezményekkel, karácsonyi vásárral, meglepetés fellépőkkel.

 Anatole Hongrois

Született: Szeged 1951 -
eredeti nevén Farkas Antal, magyar író,  költő, operettszerző.

Több tucat műve van.

 

 

Anatole Hongrois a kéziratait rendezgeti. Fotó: Segesvári Csaba

A fotó a Dálmagyar napillapból ollózva.

.-.

Anatole Hongrois

59 éves. .

Így vall magáról:

 

"Mint író, könnyezve s alázattal fogadom az ihletet az emberek lelkéből fakadó átélt, sokrétű életet.

Mint operettszerző, bohém s csodás szeretetet mutatva a külvilág felé, meghatva a világ létezésétől, alkotom dalaimat.

 

The 2008. Opera-Operetta-Musical show of Jeszenszky Production Hungary. It was performd for 5000 on-lookers by the auditorium. Artistic director: Janos Ocsovai (The private singer of the Hungarian State Operahouse & German Operahouse Hannover & member of Staatstheater Kassel, Germany). Choreographers: Gabriella Nemzetes & Katalin Darab. Costume designers: Kati Borbereki & Andrea Korcsma. Producer: Gyorgy Csermely the director of Váci Jeszenszky Balett & Jeszenszky Protucton Hungary.

2008.09.17-én egy rövid rész az Operettszínháznak volt szentelve. :)

Kálmán Imre
Bajadér

 

 

Radjami herceg, Lahore trónörököse a mulató európaiak életét éli Párizsban.

Johann Strauss: A denevér   Die Fledermaus

 

Nagyoperett három felvonásban    

Cselekmény:

I. felvonás

Eisenstein bécsi polgár tisztes háza fölött viharfelhők gyülekeznek. A ház urát öt nap fogházra ítélik pofozkodásért, s amíg ő felmentését szeretné elérni a bíróságon, asszonykáját, Rosalinda már egykori udvarlója, Alfréd, a tenorista ostromolja, hogy használják ki ezt a kis szalmaözvegységet. Nehéz helyzetében még szobalánya, Adél is magára hagyná úrnőjét.

 

Béla

      

 "...A Műegyetem dísztermében méltóságteljes professzorok között ott ül a rektor, kinek tiszteletére a hallgatók minden évben ünnepélyt rendeznek.... A patinás unalom már-már erőt vesz a hallgatóságon, mikor a dobogóra pattan egy sovány, fekete hajú építészjelölt, zsebre dugott kézzel odabiccent a zongorakísérőjének és kissé hamisan énekelni kezd: Az életem a matematikáé, az analízist szörnyen szeretem, rajongok, ah, a geometriáé', Integrál Böske a nevem." A siker óriási, a magiszterek azonban erélyesen megróják az Alma Mater dalszerzőjét....

 

Zerkovitz Béla Zeneszerző, a magyar sanzon és operett királya Született: 1881. július 11. Szeged, Magyarország Elhunyt: 1948. október 23. Budapest, Magyarország

Életrajza:

Adatok:
1903. - Műegyetem építészmérnöki diploma
1905. - Műemlék restaurátor, zenét tanul,
1907 -első dalai a Bonbonierre kabaréban
1918-1923 Royal Orfeum direktora
1924-1926 Budapesti Városi Színház igazgatója
1926- Royal Orfeum direktora

Életútja részletesebben

A szegedi gyermekkor

"...

Ábrahám Pál zeneszerző, karmester Született:  1892. november 2. Apatin, Magyarország, ma Apatin, Yugoslavia Elhunyt: 1960. május 6. Hamburg, NSZK, Német Szövetségi Köztársaság.....

Életrajza:

Adatok:
1892. november 2. Apatin -megszületik
1910 - beiratkozik a Kereskedelmi Akadémiára
1914 - a Zeneakadémián
1919- Záróvizsga: vonósnégyes kompozíciója, előadja: Ormándy Jenő (többek közt)
1920-27 - Banktisztviselő, a jazz zenével ismerkedik, karmester.

 

  Eisemann Mihály karmester, zeneszerző, a könnyűzene kiváló művelője 1898. június 19-én született a Bács megyei Paripáson. A Zeneakadémián Kodály, Weiner és Siklós tanítványa volt. Mivel a diploma megszerzése után karmesteri szerződést nem kapott, a Várnegyedben helyezkedett el - kávéházi zongoristaként. Itt született legnagyobb sikerű operettje, a Bástyasétány 77, amely több mint ezerötszáz előadást ért meg Magyarországon.

Első operettjét, a Miss Amerikát 1929-ben mutatta be a Fővárosi Operettszínház.

Eisemann Mihály, Egresi Mihály zeneszerző Született: 1898. június 19. Paripás, (Bács-megye) Magyarország, ma Parabuty, Jugoszlávia Elhunyt: 1966. február 15. Budapest, Magyarország

Életrajza:

Adatok:
1905- hegedülni tanul, de átvált zongorára
1915- Varga Vilma tanítványa lesz
1917- Felvételt nyer a Zeneakadémiára, s az egyetem Jogi Karán is tanul
1923-27 bárzongorista, felfedezi Harmath Imre
1927- "Szeret-e még", és "Lesz maga juszt is az enyém" az első országos slágere
1929- Első operettjét bemutatják, "Miss Amerika" címen
1930 - "Alvinczi huszárok" operett
1931 - "Zsákba macska" operett, "Hyppolit a lakáj" filmbetét dalok, "Die Schwebende Jungfrau" német film zenéje
1932 - "Egy csók és más semmi" operett
1933 - "Kísértetek vonata" - film kísérőzene
1934 - "A cirkusz csillaga", "Én és a kisöcsém", "Vadvirág" operettek
1935 - "Ezüstmenyasszony" operett, és az "Es flüstert die Liebe" című Osztrák/Magyar film zenéje
1938 - "Kávé habbal" operett
1939 - "A Miniszter barátja" és a "Vadrózsa" c.

 

Minden veréb tudja 

 

 

foxtrot az amerikai lány c. operettből
eisemann mihály - szenes andor
sebő miklós - dobbri saxophone zenekar

Eisemann Mihály

Paripáson, a németlakta bácskai faluban született 1898. június 19-én. A zene iránti rajongás nála is gyermekkorban kezdődött. Édesapja kántortanító volt, aki megtanította kottát olvasni, majd tíz éven keresztül zongoraleckéket adott gyermekének. Tizenhét évesen Varga Vilma, Liszt Ferenc egykori tanítványának növendéke lett. Az érettségi után természetesen Budapesten folytatta tanulmányait. Párhuzamosan járt a Zeneakadémiára és a Jogi Egyetemre.  Olyan mesterek tanították, mint Kodály Zoltán, Weiner Leó vagy Siklós Albert.

Rátonyi Róbert

(Bp., 1923. febr. 18.–Bp., 1992. okt. 8.): színész. 1941–42-ben Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt, majd a Zak-n folytatott hegedűtanári tanulmányokat. Közben revüszínházakban, varietékben lépett fel. 1945–1949 között játszott a Fővárosi Operett-, a Művész, a Magyar, a Vígszínházban, a Pódium Kabaréban, a Modern Színházban. 1949-től 1971-ig a Fővárosi Operettszínház, 1971-től haláláig a Thália, ill. Arizona Színház tagja volt, miközben más színházakban is vendégszerepelt.

Jacobi Viktor (Bp., 1883. okt. 22. – New York, 1921. dec. 12.): zeneszerző. 1903–1905 között volt a Zeneak.-án Koessler János zeneszerzés-növendéke, Szirmai Alberttel és Weiner Leóval együtt. Még tanulóévei alatt (1904) mutatták be első, Jakabfi Viktor néven írt operettjét, A rátartós királykisasszonyt. Ettől kezdve egészen 1914-ig majdnem minden évben egy-egy új operettel jelentkezett, leggyakoribb szövegírója Martos Ferenc volt. Sikereinek csúcspontját jelentette a Leányvásár (bemutatták 1911-ben a Király Színházban Rátkai Márton és Fedák Sári közreműködésével) és a Szibill (1914), amelyekkel nemzetközi hírnevet szerzett.

Rendezvény kezdete: 2009. június 11., csütörtök Rendezvény vége: 2009. június 18., csütörtök Makó, Hagymaház, Szabadtéri Színpad WEB: www.makohagymahaz.hu, www.mako.hu Email: balintmarta@t-online.hu 6900 Makó, Posta utca 4-6.

 

Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni Jakobi-Martos-Bródy Miksa: Sybill Huszka Jenő- Martos Ferenc: Bob herceg

 

 

Makó - A makói Hagymaház szabadtéri színpada idén június 20-án, 24-én és 26-án nyolcadik alkalommal ad otthont az operettfesztiválnak.

A magyar operett rövid története

Az operett, mint műfaj magyarországi megjelenése Huszka Jenő Bob herceg-ének bemutatójához és a századfordulóhoz kötődik. Huszka első két előadása, az említett Bob herceg és az 1903-as Aranyvirág óriási siker lett, a csúcsra mégis két évvel később, a Gül Baba bemutatójával jutott fel.

Viharos sebességgel tört előre az operett, ekkor lett népszerű nemzeti csalogányunk, Blaha Lujza is. Ő volt a magyar operett első sztárja - Az eleven ördög és a Suhanc nagy sikerű előadások voltak a párizsi mintára szépülő Pest-Budán.

Hazánkban a századfordulón kezdte hódítását, Franciaországban a "Champs-Élysées Mozartjának" köszönhetően már a tizenkilencedik század közepén nagy divattá vált az operett műfaja. A zenés betétekkel tarkított színielőadások az 1900-as évek elejének legnépszerűbb előadásait adták a pest-budai közönségnek - egyszersmind lehetőséget teremtettek a magyar nyelv megerősödésére egy kulturálisan meglehetősen zavaros periódusban. Kodály Zoltán és Bartók Béla komolyzenei karrierjének árnyékában nem volt könnyű ismertté válni a szórakoztató zene területén, Lehár Ferenc és Kálmán Imre operettjei így is világhírűek lettek.

 

Az operett mint modern műfaj, mint a polgári középosztály győzelmének hírvivője, az 1850-es években született Párizsban. Legitim szülőatyja Jacques Offenbach volt.

Az operett

 

Az operett kirobbanó sikerét három sajátosságának köszönhette.

 Elsősorban a friss, szellemes-dallamos zenének, amely befogadta az opera szép szólóit, duettjeit, kvartettjeit, kórusait, de kerülte, sőt gúnyolta a fellengzős pátoszt, a mesterkélt drámaiságot. Népszerűségét fokozta a tánczene és a folklorisztikus motívumok beépítése.

Magyar operett a Monarchia széthullása után

Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával (amelyet két évszám, 1916: Ferenc József halála és 1918: a Habsburg-birodalom háborúvesztése reprezentál) a bécsi operett természetes talaja süllyedni kezdett.

Lassan a süllyesztőbe kerültek az operettszínpad bábfigurái is, a nyalka huszártisztek, a gőgös dzsentrik, a bamba arisztokraták, a léha nagyasszonyok.

Csak a kisember maradt meg, ő azonban egyre távolabbra került az operett közegétől; már nemcsak sligovicával tiltakozott, hanem sztrájkokkal és tüntetésekkel is.

 

 

 

Huszka Jenő a legnépszerűbb zeneszerzők egyike volt, ki egy véletlen kapcsán került a figyelem középpontjába.

Huszka Jenő

A véletlen pedig annak volt köszönhető, hogy a Népszínház igazgatója - ötleteiből kifogyva - épp nem tudott milyen darabot színpadra vinni, így kénytelen-kelletlen, de Huszka fiókban lapuló operettjét mutatta be. Mondani sem kell, a siker óriási volt!
Az 1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operett egyik megteremtője volt.

Huszka Jenő  Zeneszerző, operettkomponista Született: 1875. április 24. Szeged, Magyarország Elhunyt: 1960. február 2. Budapest, Magyarország Életrajza: Adatok: 1880 - ötévesen fellép Szegeden, 1893 - Zeneakadémián Hubay Jenő, Koessler János növendéke 1896 - Huszka Jenő nemcsak az államtudományok, hanem a jog doktora is lesz, és zenei tanulmányait is sikeresen befejezi a Zeneakadémián 1897-1898 - Párizs, Lamoreaux zenekarában helyettes koncertmester 1898 ősz.

 

 

 

 

Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Zerkovitz Béla és Johann Strauss legismertebb dalaival ünnepelt a Budapesti Operettszínház sztárcsapata 2008. október 24-én. Hat esztendeje hagyomány ugyanis, hogy Lehár Ferenc halálának, s Kálmán Imre születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet: 2002 óta hivatalosan a Magyar Operett Napja október 24. 

A Nagymező utcai teátrumban az esten részletek hangzottak el a nemrégiben hatalmas sikerrel felújított Csárdáskirálynő előadásból, mely turnéjáról, Tokió, Róma, München, Salzburg és Prága után tért vissza ismét a magyar fővárosba, a Pesti Broadway-re. 

A közönség egyveleget hallhatott A Bajadérból is, valamint az összes ismert sláger felhangzott a Marica grófnőből is.

 Vajon mi a titka az operett töretlen népszerűségének? Minden bizonnyal a romantika, a vidámság és az elegancia együttese, de a dallamos zene, a pompás díszletek és a csillogó kosztümök is hozzájárulnak az évszázados népszerűséghez. A dalokat a magyar színjátszás kiemelkedő alakjai előadásában hallgathatja meg. Az összeállításban felcsendül Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének minden betétdala, amely mellett nem maradhatnak ki Huszka Jenő és Lehár Ferenc örökzöld dallamai sem.

 

 

Koltay Katalin - Különös éjszaka volt...

 

 

 

 

 

 

 

 

 Koltay Katalin - Máshol is ragyognak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Koltay Katalin - Álom, álom

 

 

 

 

 

 

 

 

 Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony: Sétál a korzón

 

 

 

 

 

 

 

Cintányéros cudar világ

 

 

 

 Magyar zeneszerző, 1870. április 30-án született Komáromban. Édesapja katonazenekar-vezető volt, a Theater an der Wien kürtöseként működött, és számos táncot, keringőt komponált. Lehár a prágai Konzervatóriumban tanult hegedülni, valamint magánúton zeneszerzés-órákat vett. Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel.

 Szirmai Albert a Zeneakadémián Koessler János növendéke volt, és már fiatalon rendkívüli módon érdekelte a színpad: operetteket és daljátékokat írt. A Mágnás Miskát 1916-ban mutatták be, dalait ma is országszerte éneklik: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Ógy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot, illárom haj, Ó, suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány.

Az operett alaphelyzete: Korláthy gróf kastélyában a gróf és barátai nevetségessé akarják tenni Baracs Istvánt.

Kálmán Imre

MONTMARTREI IBOLYA

Operett

A Montmartre-i ibolya zeneszerzője, Kálmán Imre életútja valóságos diadalmenet – az ő műveivel kezdődik a magyar operett világsikert arató darabjainak szériája. A Montmartrei-i ibolyát, a bohémek történetét 1935-ben mutatták be Pesten.

Florimond, Raoul és Henry bohém művészek, montmartre-i padlás-szobájukban a világhírnévről álmodva együtt alkotnak és laknak. Azonban a tehetségből még Párizsban is nehéz megélni, olyannyira, hogy a gondtalanabb életért Ninon elhagyja szerelmét, Raoult.

Cirkuszhercegnő A Cirkuszhercegnő Kálmán Imre egyik legtöbbet játszott operettje a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő mellett. Az örökzöld klasszikus a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Magyar Nemzeti Cirkusz közös produkciójaként kerül színre a Piac téren felállított cirkuszsátorban, cirkuszi artisták közreműködésével.    A cirkusz világában játszódó szerelmi történet az arisztokrácia és a vándorcirkuszosok találkozásából szövődik.

  

A Marica grófnő meséje 1. felvonás Egy Kolozsvárhoz közeleső erdélyi birtokon vállalt álnéven gazdatiszti állást Tasziló gróf, a tönkrement fiatal mágnás. Van egy kishúga, aki nem tud a család vagyoni összeomlásáról semmit. Tasziló meg is akarja tartani boldog tudatlanságában, és gazdatiszti fizetéséből akar húgának hozományt megtakarítani. Az erdélyi birtok a híres szép Marica grófkisasszonyé, aki nagy társasággal éppen ellátogat a kastélyba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Fészek Művészklub vagy Fészek Klub (eredetileg Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja^[1]) a budapesti művészvilág 1901-ben alakult klubja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1901. április 6-án a különböző kávéházakban működő művészi asztaltársaságok összefogásával, rendkívüli közgyűlésen 100 művész kimondta a klub megalakítását, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is önerőből megteremtették. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mai székhelye 1921 óta a VII.

Elõadások:

Péntek (október 10.)

19:00

Rómeó és Júlia (musical 2 részben) - Nagyszínpad

Szombat (október 11.)

19:00

A víg özvegy (operett) - Nagyszínpad

Vasárnap (október 12.)

15:00	A víg özvegy (operett) - Nagyszínpad
19:00	A víg özvegy (operett) - Nagyszínpad

Csütörtök (október 16.)

19:00

Szentivánéji álom (musical) - Nagyszínpad

Péntek (október 17.)

19:00

Szentivánéji álom (musical) - Nagyszínpad

Szombat (október 18.)

15:00	Szentivánéji álom (musical) - Nagyszínpad
19:00	Szentivánéji álom (musical) - Nagyszínpad

Vasárnap (október 19.)

15:00	Szentivánéji álom (musical) - Nagyszínpad
19:00	Szentivánéji álom (musical) - Nagyszínpad

Hétfõ (október 20.)

19:00

Oltári srácok (Altar Boyz) (musical) - Az elõadás a budapesti THÁLIA SZÍNHÁZ-ban kerül bemutatásra.