Szirmai Albert a Zeneakadémián Koessler János növendéke volt, és már fiatalon rendkívüli módon érdekelte a színpad: operetteket és daljátékokat írt. A Mágnás Miskát 1916-ban mutatták be, dalait ma is országszerte éneklik: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Ógy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot, illárom haj, Ó, suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány.

Az operett alaphelyzete: Korláthy gróf kastélyában a gróf és barátai nevetségessé akarják tenni Baracs Istvánt. Baracs azt hiszi, hogy szerelme, Rolla grófnő is részese az összeesküvésnek. Haragjában elhatározza, hogy visszavág: megszégyeníti a mágnás társaságot. Egyik lovászgyerekét, Miskát piros frakkba öltözteti, elnevezi Tasziló grófnak - és bevezeti a társaságba. Bejelenti, hogy Tasziló gróf most tért haza tigrisvadászatról...

A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, mely újból és újból bemutatásra kerül, zenés és prózai színházakban egyaránt.

Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számainak. Hogy csak néhány jól ismert slágert említsünk: A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni vagy Cintányéros cudar világ!

A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott. Azóta is csak akkor érdemes felújítani, ha Miska és Marcsa szerepét átütő erejű művészek, igazi közönségkedvencek alakítják.

Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja,melynek a komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, a "vazsmegyei gyerek" pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyiruhás "flancos" dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba.

Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.

A lovászfiúból lett monoklis úr és a finom grófnővé előléptetett cselédlány mulatságos története mindig nagy sikert aratott.

A cselekmény színhelye Korláth gróf kastélya, ahol a gróf és barátai nevetségessé akarják tenni Baracs Ivánt. Baracs azt hiszi, hogy szerelme, Rolla grófnő is részes az összeesküvésben. Haragjában elhatározza, hogy visszavág: megszégyeníti a mágnás társaságot. Egyik lovászgyerekét, Miskát (aki a grófék mosogatólányának, Marcsának a vőlegénye) piros frakkba öltözteti, elnevezi Tasziló grófnak, és bevezeti a társaságba…

1916. február 12-én mutatta be a Király Színház a Mágnás Miskát. Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor a verseket.
A színház jól számított, amikor a darabot színre hozta. A Mágnás Miska dallamait országszerte énekelték: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot tillárom haj, Ó suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány – megannyi slágere az 1916-os esztendőnek.       (Operettek könyve)

„A tanár-vezető-rendező Spolarics Andrea pontosan tudta: itt most még nem kisrealista szöszölésről szól a bemutatás, a gyerekek egyelőre a klisé-klisé-paródia körben mozoghatnak. Gombrowicz Operetkája és a Parti Nagy-féle Ibusár vonulat paródiáját kell összehangolni a vérciki mert kőnehéz operett-játszással, kell énekelni, táncolni, futni, karikírozni, vég nélkül.
Sokan gyűlnek a foyer-ben, a ruhatárban: a kávézóbeli pezsgőspoharastul és ruhatárostul kezdve a törzs-közönség asztalkáiig sokan számítanak biztos befutó szólókra. Nos, senki sem csalódik: heves rohangászás, friss szellemesség, kiváló szólóária, vidor beszólások, atelier-humor színezi a játékot. (…)
Talán kicsit eltaszít a parókás-rohangálás, a kávézó asztalai között zajló őrület: de minden egyedi megszólalás – a Baracs-féle Freddy Mercury és egy csomó bensőséges paródia – közelebb visz a játék lényegéhez. Tudjuk már meg, mi az operett, mi a ráragadt klisé, és hogyan adjuk ezt elő mi, tizen-huszon-évesek. (…)
Valami alapvetőt ad át ez a Mágnás Miska operettből és hagyományból – ugyanakkor jelzi, halálosan komoly és nehéz a műfaj."   Budai Katalin