Harmath Imre
1890 - 1942
magyar színpadi szerző
1911-ben Rákosi Szidi színiiskolájában végzett, majd a Magyar Színházhoz szerződött, mint színész. 1916-tól legnagyobb sikereit operettekhez írt szövegeivel, verseivel, valamint egy időben rendkívül népszerű slágerszövegeivel aratta. 1907 és 1940 között szinte valamennyi fővárosi kabaréban játszották jeleneteit, énekelték dalait. Librettói közül említjük Az utolsó Verebély-lány (1929, Ábrahám Pállal), a Maya (1931, Fényes Szabolccsal), fordításai sorából A bálkirálynő (Oscar Straus, 1921) című munkáit. (Fotó: epa.oszk.hu)

HARMATH IMRE (1890-1942)

Színésznek képeztetett Rákosi Szidi iskolájában. Oscar Wilde: Salome című tragédiájának Johannán próféta szerepében vizsgázik a Magyar Színház színpadán (1912. március 23.). Működött átmenetileg színészként. Szabatosabban: színészként éppenséggel nem működött. Színházi képességei merőben verbálisak voltak. Megmámorosodott könnyedséggel ontotta magából a modern idegességű csacska rímeket, bolondos asszonáncokat, blődlibe nyújtózó dalszövegeket. A magyar líra olyan felejthetetlen remekeit írta meg, mint A Teve van egypúpú, Jön a lux, jön a lux, jön a luxusvonat, Egy kis itóka, ha bennem van.

Operetteknek írott versei, kupléi leleményesen fordulatosak, gátlástalanul infantilisek. (O. Straus: A bálkirálynő, Millöcker: Szegény Jonathan, Ábrahám: Az utolsó Verebély lány, Viktória, Viki, 3 : 1 a szerelem javára, Kemény Egon: Kikelet utca 3., Márkus Alfréd: A csúnya lány, A nőtlen férj, Vincze Zsigmond: Huszárfogás, Brodszky Miklós: Dinasztia, Katscher-Herczeg-Farkas: Csodabár, Robert Stolz: Katóka, Maurice Yvaine: Yes, Rozsnyai Kálmán-Stella Adorján: Lámpaláz, Fényes Szabolcs: A hárem, Maya, Manolita, Eisemann: Vadvirág, Komjáthy Károly: Antoinette, Nóti Károly: Nyitott ablak, Walter László-Szüle Mihály: Egy bolond százat csinál stb. Verselési készsége mintha egyesítette volna G. Dénes György és a fiatal Szenes Iván ritmikus képességeit és leleményességét.

Stella Adorjánnal írta a Jobb mint otthon című bohózatot. Kabarétréfáinak se szeri, se száma. A magyar bohózatírás és kabaré-egyfelvonásos félreértés-hálózatával, feszesen szerkesztett őrületeivel a két háború közötti kabarétermelésből is kiemelkedő szerkezeteket teremtett.

Munkaszolgálatosként pusztult el.