Sigmund Romberg (eredeti nevén Rosenberg Zsigmond) (Nagykanizsa, 1887. július 29. – New York, 1951. november 9.) magyar származású zene- és dalszerző volt, operettjei tették ismertté.

Zene- és műkedvelő zsidó családba született Rosenberg Zsigmond néven a dualizmus-kori Magyarországon, Nagykanizsán. Gyermekkorában hegedűlni és zongorázni tanítják, ám szülei végül mégis reáliskolába íratják be. Zenei tehetségére felfigyel énektanára. Később Bécsben mérnöknek tanul, de zeneszerzés és összhangzattan órákat is vesz ott töltött évei alatt. Barátja Kálmán Imrének és Lehár Ferencnek. 1909-ben kivándorol az Egyesült Államokba. Egy ceruzagyárban kap munkát, majd kávéházakban kezd zongorázni. Kávéházi évei alatt kezd komponálni, kezdetben csupán önmaga szórakoztatására. Megalapítja saját zenekarát és kiadja néhány dalát nyomtatásban, amelyek bár nem igazán sikeresek, végül a Shubert-fivérek felkérik első musicalének megírására. A The Whirl of the World című revüt 1914-ben mutatják be a Broadway-n.

Romberg korai munkái közül fontos megemlíteni a Blossom Time című darabot, amely Franz Schubert életéről szól, és nagy sikerrel játszották. További operettjei: The Student Prince (1924), The Desert Song (1926) és The New Moon (1928). Műveire erősen hatottak Lehár bécsi munkái. Rosalie című musicaljét George Gershwinnel közösen szerezte. Kései munkái, mint az Up in Central Park (1945) már közelebb állnak az amerikai musical-hagyományokhoz, de kevésbé voltak sikeresek. Romberg emellett számos filmzenét is szerzett.

A Columbia Records felkérte Romberget, hogy vezényelje le műveinek nagyzenekari hangszerelését felvételre. A kiadó 1945 és 1950 között jelentette meg a Romberg-lemezsorozatot.

Romberg kétszer nősült. Először 1908-ban, ekkor Dorothy Donnelly szövegíró-színésznőt vette el. Házasságuk 1923-ig tartott. Második felesége Lillian Harris.

Romberg 64 évesen, 1951-ben hunyt el New York City-ben, a Hartsdale-i Ferncliff temetőben temették el.

Az 1954-es, Stanley Donen által rendezett Deep in My Heart című film Romberg életéről szól, akit José Ferrer játszik.

The New Moon című operettjéből két ízben is készült filmadaptáció. Az 1930-as változatban Lawrence Tibbett és Grace Moore, az 1940-esben Jeanette MacDonald és Nelson Eddy szerepelnek.

A Softly, as in a Morning Sunrise és a Lover, Come Back to Me című dalok a The New Moonból jazz-sztenderdeknek számítanak; előbbit rengetegen feldolgozták, míg utóbbi főleg Billie Holiday előadásában vált ismertté.