Életrajza:

Adatok:
1905- hegedülni tanul, de átvált zongorára
1915- Varga Vilma tanítványa lesz
1917- Felvételt nyer a Zeneakadémiára, s az egyetem Jogi Karán is tanul
1923-27 bárzongorista, felfedezi Harmath Imre
1927- "Szeret-e még", és "Lesz maga juszt is az enyém" az első országos slágere
1929- Első operettjét bemutatják, "Miss Amerika" címen
1930 - "Alvinczi huszárok" operett
1931 - "Zsákba macska" operett, "Hyppolit a lakáj" filmbetét dalok, "Die Schwebende Jungfrau" német film zenéje
1932 - "Egy csók és más semmi" operett
1933 - "Kísértetek vonata" - film kísérőzene
1934 - "A cirkusz csillaga", "Én és a kisöcsém", "Vadvirág" operettek
1935 - "Ezüstmenyasszony" operett, és az "Es flüstert die Liebe" című Osztrák/Magyar film zenéje
1938 - "Kávé habbal" operett
1939 - "A Miniszter barátja" és a "Vadrózsa" c. film zenéje.
1940 - "Handa Banda", "Tokaji aszú", "Angóramacska", "XIV. René", "Fiatalság-bolondság" operettek
1941 - "Édes ellenfél" c. film zenéje
1942 - "Leány a talpán" operett, és a "Családunk szégyene" c. film zenéje
1943 - "Egy boldog pesti nyár", "Fekete Péter", operettek, és a "Makrancos hölgy" magyar film zenéje
1944 - "Őfelsége, a mama" operett
1945 - után, bárzongorista.
1958 - utolsó operettje: "Bástyasétány 77"
1965 - hazalátogat Bácskára, Budapesten él
1966- elhunyt

Életútja részletesebben

Bácska

Paripáson, a németlakta, nagy bácskai faluban - melyet szerb néven Parabutynak is neveztek, de Pordancként is jelöltek a térképek - született meg, 1898. június 19-én, az Osztrák-Magyar Monarchia, Bács-Bodrog megyéjében. Édesapja kántortanító, tőle tanul kottát olvasni, énekelni, olyannyira, hogy a templomi kórusban szopránszólókat is énekel. Hétévesen hegedülni tanul, nem talál benne örömet, s inkább zongoraleckéket vesz apjától tíz éven keresztül. 17 évesen Varga Vilma, Liszt Ferenc egykori tanítványának növendéke lesz. Gimnáziumi évei alatt, zene iránti rajongása párosul - hála Pethő Sándor történelem tanárának - a história iránti vonzalmával. Ez az érzés idős koráig veletartó érdeklődéshez vezet, amivel szemlélte a mindenkori világ változásait. Ezekből a változásokból nem volt hiány élete során. Először az első világháború tereli messzebb szülőhelyétől, nem sokkal utána, külfölddé lesz, ami a haza volt korábban, aztán a második világháború, front, gránát hangjai, aztán az orosz megszálló csapatok, államosítás, a kommunizmus, Rákosi időszaka, amelyben már ő és munkái a megtestesült giccs alapfogalmává degradálónak, nagy változások egy ember életében. Szinte ismeretlenül él azon a Budapesten, ahol pár évtizeddel korábban ismert és ünnepelt sztárszerzőként szerénykedhetett, majd megemlékezés nélkül, a szputnyikok címlaphíreinek fényében távozik az élők sorából, még rövid hírre se méltatva halálát.

Az indulás évei

Az érettségi után felveszik a Zeneakadémiára. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Jogi Egyetemen is megkezdi, a Zeneakadémiával egyidejűleg. A Zeneakadémián Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó a tanárai, a zeneszerzést a nagyhírű Koessler professzortól tanulja. Diplomavizsga előtt Koessler magához hivatja, s a szándékairól faggatja, hogy mivel szeretne foglalkozni a jövőben. "zeneszerző akarok lenni. A professzor csak annyit felelt: Ne legyen! Maga egy nagyon szorgalmas fiatalember, de sohasem lesz magából zeneszerző! Ettől úgy elkeseredtem, hogy elmentem tisztviselőnek az Élelmezési Minisztériumba" Egy Rákóczi úti bár zongoristát keres - áll egy sajtóhirdetésben. Eisemann jelentkezik, felveszik. Három hónap elteltével már a Stefánia úti Admirál bárban játszik, ahol a nagyhírű szövegíró, Harmath Imre is rendszeresen megfordul. Egy nap kérésére eljátssza neki saját szerzeményét, s Harmath rögtön ír rá egy verset, amely néhány hét alatt ismert sláger lesz a "Szeret-e még". Egy hónap múlva, hasonló körülmények között megszületik, a "Lesz maga juszt is az enyém(1927). A szerzőpárost e két sláger teszi ismertté kezdetben. Első slágereit az Omnia Kabaréban, valamint a Bethlen téri Színpadon kezdi énekelni Neményi Lili, Radó Sándor és Verbőczy Ila nagy sikert aratva.

Miss Amerika

Időközben barátságot köt Szilágyi Lászlóval, s elkészítik Faludi direktor felkérésére, első operettjüket, mely kezdetben a "Három mákvirág" címet viseli, de a nagyközönség, mint "Miss Amerika" ismeri meg 1929. január 12-én, a Fővárosi Operettszínházban. Nem hagyományos operett, hanem tizenkét képből álló revüoperett, tele látványossággal, rengeteg tánccal, a színház kizárólag erre a darabra ötven táncost szerződtet, és Kabos Gyula, Fejes Teri, Péchy Erzsi válnak a darab kedvencei, Kertész Dezső, Szokolay Olly nagyszerű játéka mellett.

A szívemben egy szoba kiadó,
Egy fess lakót keresek én
Ki stramm gyerek, csinos izgató
És bőkezű a csók terén
Száz puszi csupán a foglaló
A felit annak is fizetem én
A szívemben egy szoba kiadó
Egy fess lakót keresek én...

Énekli Péchy Erzsi a férfitáncosok karéjában. Aztán felhangzik az örök sláger: a "Teve van egy pupu, van két pupu, van négy pupu, sőt több"- refrén, amely nem éppen Shakespeare-i mélységekről tanúskodik, de talán ez akkor nem is elvárás. Kabos Gyulát egy csapásra hírnevessé teszi e dal. Szabolcs Ernő rendezi, és az igen igényes és változatos jelmezeket Várady Tihamér tervezi, Gara Zoltán díszletei közé. Hatalmas munka hárul a népszerű kis Rott fiára, Rott Ferencre, aki a táncokat betanítja, a nem kevés táncosnak és táncosnőnek. Eisemann 28 esztendős és máris a világhír küszöbére ért az első jazz-operettjével. Ennek a világhírnek létrejöttéhez egy véletlen is hozzásegíti.

Eisemann Amerikában

Történetesen, már kész a Miss Amerika jazz-operett, amikor megkeresés érkezik New Yorkból, hogy néhány szerzeményét küldje el, postafordultával. Az a néhány szerzeménye, slágere eljut Amerikába, ennek kapcsán a megkeresés. A "megrendelő" nem más, mint Georg Choos, a New York-i Ziegfeld Teather direktora, aki egyben a Schubert Színházitröszt igazgatója is. Eisemann kiküldi a Miss Amerika teljes anyagát. Válaszképp, Mr Choos, azonnal szerződést ajánl, és tavasszal, már a budapesti őszi bemutató előtt, New Yorkban a betét-táncokat a világhírű Ziegfield-Girl-ök táncolják a bemutatón. Eisemann még alig lépett a szerzők sorába, máris felkapja a világhírnév, és a hátán cipeli egész soká.

A siker hullámain

Az Amerikából ideérkező jazz zenei elemeit is beleépítve, óriási siker az első hazai jazzoperett, a Miss Amerika, amellyel a nemzetközi szakma figyelmét is kivívja. Később a nagysikerű magyar filmvígjáték, a "Hyppolit a lakáj", zenei betétdalaival arat fényes sikert. A komolyzenei karrierjének végképp búcsút mondó Eisemann, a harmincas évek legnépszerűbb zeneszerzői sorába magasodik operettjeivel, filmek kísérőzenéivel, mind itthon, mind pedig Európa-szerte. Az "Alvinczi huszárok" és a "Zsákba macska" operettek után egy igazi örökzöld, az "Egy csók és más semmi" 1932 májusában, a Magyar Színházban. Igazi siker, az első perctől fogva. Utólag kimondható, hogy a harmincas évek egyik legnagyobb, és legjellemzőbb slágere, lesz a címadó dal. A sikeres vígjátékszerző, Éri Halász Imre írja a szövegkönyvet, a dalok verseit pedig a kor kiváló szövegírója, Békeffi István. Honthy Hanna és Törzs Jenő a címszerepben, mellettük a legnagyobb humorpáros Gombaszögi Ella és Kabos Gyula, de itt van, igaz kisebb szerepekben Gózon Gyula és Ráday Imre is.

Eisemann: Cirkusz csillagai - Én és a kisöcsém

Az 1934-es év nyári színházi szenzációja, hogy a Vígszínház társulata kivonul a ligeti nagy Cirkuszba, hogy előadhassák Eisemann legújabb operettjét a "Cikrusz csillagai"-t. A cselekmény a porondon játszódik. A műlovarnő Rökk Marika és a légtornász Jávor Pál bravúros, akrobatikus jelenetektől hemzsegő szerelmi kalandjaikért szorít a közönség. Artistákat megszégyenítő jelenetekben, dublőr nélkül dolgozó címszereplők lenyűgöző játékáról sokáig beszélnek a lapok, és a közönség körében is osztatlan sikert arat. Makláry Zoltán, Gombaszögi Ella, Feleki Kamill, Mály Gerő játéka is kimagasló. A tánckart Bobby Gray tanítja be. A társulat meglevő táncosait kiegészítendő 30 girlt szerződtetnek még a produkcióhoz, amely összességében az év szenzációja. A cirkusz-operett "találmány" pedig elsöprő siker.
Felhőtlen kacagást és mókát áraszt az "Én és a kisöcsém", amely 1934 karácsonyán szórakoztatja a nagyérdeműt a Fővárosi Operettszínházban. Kettős főszerepben Bársonyi Rózsi, aki egyszer fiúként a saját öccseként jelenik meg, máskor önmaga. Fiú jelmezében, eleinte még az öltöztetők se engedték be a saját öltözőjébe, oly remekül alakította szerepét. Verebes Ernő, Feleki Kamill a két nyomozó: "Doktor Sas, Doktor Vas, Borzalmas, Két sötét pasas!" Kabos Gyula, Turay Ida is utolérhetetlenek szerepükben. "Én és a kisöcsém, fütyülünk a nőkre az idén!" - énekelte rövidesen az ország.

Eisemann: Ezüstmenyasszony - Meseáruház

Honthy Hanna kontra Fedák Sári végeláthatatlannak tűnő versengésében, egy fergeteges Fedák Zsazsa számára írt darabbal lép elő 1935 karácsonyára a Royal Színház. Bemutatásra kerül Eisemann az "Ezüstmenyasszony" operettje, Fedák Sári, Mály Gerő főszereplésével. Aztán 1936 áprilisa, a Fővárosi Operettszínházban újabb premier, ezúttal az évad nagy sikerének bemutatója, a "Meseáruház" indul hódító útjára. A szereplőgárda minden eddigit felülmúl. Főszerepben Bársony Rózsi, szubrettként Gombaszögi Ella, a vidámságról Kabos Gyula, Latabár Árpád, Keleti László, Gárdonyi Lajos, no meg Peti Sándor gondoskodik.

"Mon ami.. mon ami..
Jaj de jó szerelmet vallani,
Egymáshoz hajlani,
Halkan sóhajtani..."

Énekli Bársony Rózsi és Békássy István, összebújva. Óriási siker a duci Gombaszögi Ellának éneklő cingár vékony Latabár Árpád, "Ha leadna, egy kilócskát, Ha leadna két kilócskát, Tenyeremen hordanám, kicsike baba magát..." A karmester Polgár Tibor, Gara Zoltán a díszlettervező, és a remekbe szabott ruhákról Vogel Eric gondoskodik

1940 - öt új Eisemann operett

A harmincas évek vége felé jelentősen átrendeződik a színházi világ. Az életbelépő törvények sokakat lekényszerítenek a pályáról, színházak cserélnek gazdát. Bezárják az operett egyik fellegvárát, a Király Színházat, sokan az operett vergődéséről beszélnek. Eisemann töretlen zeneírói kedve azonban, mégis rácáfol mindenféle látható, tapasztalható jelre, és sohasem látott aktivitással, bemutatót, bemutatóra halmoz. 1940-ben például öt új darab premierje zajlik. A szegedi ősbemutatón még "Macskazene" címet viselő, új jazzoperett már az Operettszínházban, mint "Handa-Banda" megy, "Tokaji aszú", az "Angóramacska", s egy felhőtlen történelmi karikatúra, a "XIV. René". A "Handa-Banda" egy igazi magyar jazzoperett, igaz Dél-Amerikában játszódik, de amikor a pálmafák, övezte tengerparti háttér előtt megszólal Latabár Kálmán, az ő új Eisemann slágerével, minden megkérdőjeleződik: "Negyvenhatos sárga villamoson, sietek a babámhoz..." Kiss Manyi és Latabár felhőtlen mókázása néhány órára feledteti a nézőkkel a frontjelentések fekete árnyait. A "Tokaji aszú", egy Fedák Sári köré épített operett, amelyben a mellékszerepeket is óriások alakítják. Az ifjú Bilicsi Tivadar, Pethes Ferenccel új színeket hoz az operett világába. Mókus bácsi, a pincemester szerepe, az utolsó felvonásban látható egyedül, de Rátkai Márton, később a szerepébe beugró Rózsahegyi Kálmán, tündököl mégis. Fedák operettjétől, ill. Eisemann aszújától hangos a főváros. Az "Angóramacska", sokáig zenés vígjátékként szerepel a címlapon, a Vígszínház április bemutatói között. Mire nyárra, a nagy siker végett átkerül a Márkus Park Színházba, már megkapja az operett titulust. A siker a franciás bohózatot felidéző szövegkönyv, és az Eisemann melódiákban rejtőzik, ám jelentősen emeli a lenyűgöző szereplőgárda is a fényt. Ajtay Andor, Lázár Mária, Fejes Teri, Gombaszögi Ella, Feleki Kamill, és Rátkai Márton biztosítja a szép nyári operett sikerét. A "XIV. René" operett egy távoli országban, Lodoméria királyságában játszódik. A hatalomról szól, annak akár férfibőrbe bújtatott nőisége révén. A történet kusza szálai között felismerhető korbírálat, a sorok közti olvasás egyik kezdődő ujjgyakorlataként láthatja a nagyérdemű, fergeteges szereposztásban. Címszerepben Tolnay Klári, Mezey Mária, Ajtay Andor, Ladomerszky Margit, Feleki Kamill.

Eisemann feledtetni próbálja a háború szorítását

A "Fiatalság-bolondság" cím pedig az operettszínházi bemutató óta a közhelyszótár szóállományát gyarapítja. Az operaházból kölcsön kért Angyal Nagy Gyula nem teljesen bonviván alkata ellenére is hamar a közönség kedvencévé válik. Elragadó a fiatal Déry Sári, Gombaszögi Ella, és Latabár Kálmán pedig virtuózak. Kiss Manyi előadja, a címlapon szerzőkén fel nem tüntetett Kellér Dezső, számára írt dalát, a "Jaj de jó a habos sütemény, Mogyoró van az ő tetején..." kezdetű dalt, amely máig is népszerű örökzöld sláger. Akkoriban nem ritka jelenség ez a szerző-eltüntetés. Nóti Károly, Rejtő Jenő, Nádassy László, Királyhegyi Pál, Kellér Dezső, Kolozsvári Andor és a többiek, a "négerek". Eisemann operettekben is jönnek a "néger" szövegírói darabok sora, amelyeknél már a valódi szerző nem szerepelhet a címlapokon politikai okból, helyettük álnevek mögé bujtatott valódi "vér" profik írják a szövegkönyvet a siker kedvéért. Ilyen a "Leány a talpán", amelyet Molnár Gézaként, valószínűsíthetően Tabi László jegyez, vagy az Orbók Attila álnéven író Békeffi István, aki a legvérmesebb háborús helyzetek közepette megírja az egyik legbékésebb szövegkönyvét, "Egy boldog pesti nyár" című operett számára, 1943 áprilisában. Viszont 1943. június 1-én felhangzik egy, azóta is örökzölden viruló dal, a, "Fekete Péter" c. operett címadó dalaként. "Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott, Ki a szerencsemalac fülit sose fogod, Kinek a jobb keze bal, jót sose hall, S él mint a parton a hal..." Ajtay Andor játssza a címszerepet könnyed kedvességgel, Kelemen Éva nemcsak gyönyörűen beszél, hanem dalát: a "Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány?" - címűt, ismétléskor már a közönség is vele énekeli. Az előadás örömteli szenzációja mégis Kiss Manyi alakítása. Az operett világ utolsó felvonásaként elkészül Vaszary Gábor szövegkönyvéből az "Őfelsége, a mama", 1944 húsvétjára. Hiába Fedák Sári, Solthy György, Fejes Teri, a bemutató mégis sápadt marad, a darab kevéssé sikeres, az egész előadásra erősen rányomja bélyegét már a háború, a bombázások, amelyek még a próbák idején is át, meg áthúzzák az időbeosztás fegyelmét.

1945-60

A háború végigvonul Budapesten, elsöpörve sok mindent. Operettek újrajátszásának kora következik el Európa-szerte, így hazánkban is. Elővesznek régi bevált sikereket, újak nem igazán íródnak. Az államosítás is sok mindent eldönt, és megváltoztat. Az operettet a szocialista kultúrpolitika a "letűnt úrivilág giccsműfaja"-ként titulálja, s csak kivételes darabok kerülnek ki ez alól a megbélyegzés alól. Az egykori, a háborút túlélő szerzőkre nincs nagyon szükség. Eisemann vendéglőkben, szórakozóhelyeken zongorázik, visszavonultan él. Régi pályatársak, megmaradt barátok számára azonban mindig jut egy mosoly. Az utolsó Eisemann mű, az 1958-ban színre kerülő "Bástyasétány 77" c. operett. Egy korábbi rádiófelvétel színpadra vitelét valósítja meg, a színészként népszerű Horváth Tivadar első rendezéseinek egyikeként. Az operett, Eisemann fülbemászó dallamvilágával egy csapásra népszerű, közkedvelt darab lesz. Rátonyi Róbert, Zentay Anna főszereplésével, Somogyi Nusi, ifj. Latabár Árpád, mint Sasek, Szabó Ernő, mint bürokrata, Pethes Ferenc Budai bácsi, felejthetetlen. Igazi kiugrást produkál Homm Pál, aki az előadás legnagyobb slágerét énekli, a "Vén budai hársfák" címmel, ám a rádiófelvételen Ajtai Andor fátyolos hangjától híresül mégis el a dal.

Finálé

Eisemann lelkében, hogy tulajdonképpen mi zajlik le, nem tudható, de sejthető. A Bástyasétány sikere a "mi a giccs, és mi az értékes mű" kulturális politikai vitaprogramok sorát indítja el, a sajtóban, s a hivatalos ítészek körében, aminek megoldásaként némiképp rehabilitálódik az operett műfaja. A szocialista erkölcs éber őrei kevés kivetnivalót találnak ezekben a "letűnt korokban" játszódó történetfüzérekben. Maga Kádár János is felvállaltan kedveli a műfajt, így az átmeneti zavar után zöld utat kap minden felújítás. Színházak, filmek, tévéfilmek készülnek a nevezetesebb darabokból. Eisemannról valahogy mégis megfeledkeznek az alkotók. A szűk szakmán kívül nem igen ismerik nevét, műveit, bár a slágeregyvelegek sorában rendre előkerülnek szerzeményei, de egészében alig játsszák darabjait. Ő maga a Fővárosi Nagy Cirkusz zenekarának a karmestere, egészen nyugdíjaztatásáig. Nem tudni írt-e még, maradt-e valami az örökkévalóságnak, az elzárt fiókok mélyén. Élete utolján, legtitkosabb vágya is teljesül, mert a szabadkai Életjel c. folyóirat szerkesztője és mindenese, Dévavári Zoltán 1965 tavaszán visszahozza szülőföldjére a mestert. Díszelőadást rendeznek számára a szabadkai Színházban. A szünetben Eisemann bemegy az öltözőbe, s szót vált a színészekkel. Egyikőjük, így emlékszik vissza: "Szórakoztatni a nagyérdeműt nem szégyen, mondta nekünk, fiatal színészeknek Eisemann Mihály, akit Dévavári Zoltán vezetett be az öltözőbe, majd a szalonba. A színpadon, a népszínház nagytermében pedig szárnyaltak a melódiák, Eisemann Mihály üzenetei a szerelemről, szakításról, arról, hogy "lesz maga juszt is az enyém", meg arról, hogy mi történt azon a "holdvilágos éjszakán".
Haláhírét a sajtóban nem találtuk meg. A temetéséről rendelkező kishírben találni némi információt egyedül. A musicalek, zenés játékok, rockoperák korában megfeledkeznek a nemes elődről, az operettről, amelyik az adott kor hangján, nyelvén közvetítette ugyanazon gondolatokat, amelyeket most a kor más hangszerelésben, s eltérő történeti körítésben tárgyal, ám a korábbival nagyon is hasonló közönségigényt kielégítve. Ennek az operett műfajnak egyik koronázatlan királya még ma is az örök Eisemann Mihály.

Források:
Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Magyar Bálint: A Magyar Színház története - Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1985.
Rátonyi Róbert: Operett I.-II. Zeneműkiadó, Bp., 1984.
Magyar Bálint: A Vígszínház története - Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1979.
Új Filmlexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., I. kötet, 1971.
Rátonyi Róbert: Az operett csillagai I.-II. - Színháztudományi Intézet, Bp., 1967.
Miss Amerika, műsorfüzet - Fővárosi Operettszínház kiadása, 1929.
Lóránt László: Magyar zeneszámokra táncolnak a Ziegfeld-görlök Amerikában - Délibáb, 1928. 33.

Operettjei:

Eisemann Mihály-Baróti Géza: Bástyasétány 77. -1958.- Fővárosi Operettszínház.
Eisemann Mihály-Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor): Őfelsége, a mama - 1944. április. Új Magyar Színház.
Eisemann Mihály-Somogyi Gyula: Fekete Péter - 1943. június 1. Vígszínház.
Eisemann Mihály-Buday Dénes-Orbók Attila (álnév, gyanítható: Békeffi István): Egy boldog pesti nyár - 1943. április 14. Fővárosi Operettszínház.
Eisemann Mihály-Molnár Géza (valószínűleg Tabi László álneve): Leány a talpán - 1942. május. Vidám Színház (a mai Radnóti Színpad, akkor frissen épült elődje)
Eisemann Mihály-K. Halász Gyula: Fiatalság-bolondság - Fővárosi Operettszínház, 1940. október 25.
Eisemann Mihály-Harsányi Zsolt-Zágon István: XIV. René - Vígszínház, 1940. szeptember.
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Angóramacska - 1940. április. Vígszínház, nyár: Márkus park Színház.
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Tokaji aszú - 1940. március, Fővárosi Operettszínház.
Eisemann Mihály-K. Halász Gyula-Szilágyi László: Handa Banda - jazzoperett, 1940. január 26. Fővárosi Operettszínház, Szegedi ősbemutatón: Macskazene címmel ment.
Eisemann Mihály-Barabás Pál: Kávé habbal -1938 - Royal Színház
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Meseáruház - 1936 - Fővárosi Operettszínház
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Ezüstmenyasszony -1935. december 19. Royal Színház.
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Én és a kisöcsém - 1934 decembere - Fővárosi Operettszínház.
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Vadvirág -1934 - Fővárosi Operettszínház.
Eisemann Mihály-Bus-Fekete László: A cirkusz csillaga -1934 július - Vígszínház vendégjátéka a fővárosi Nagy Cirkuszban.
Eisemann Mihály-Éri Halász Imre-Békeffi István: Egy csók és más semmi -1932 május - Magyar Színház
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Zsákba macska 1931. november 25. Révay u., Pesti Színház
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Alvinczi huszárok - 1930. április 30. Király Színház.
Eisemann Mihály-Szilágyi László: Miss Amerika -1929. január 12. Fővárosi Operettszínház

 

Filmzenéi:

Hyppolit (1999)
Ne kérdezd, ki voltam (1990) TV film
Családunk szégyene (1943)
Makrancos hölgy (1943)
Heten, mint a gonoszok (1942) Társszerző M. Jaryval
Édes ellenfél (1941)
Egy csók és más semmi (1940)
Tokaji aszú (1940)
Vadrózsa (1939)
A Miniszter barátja (1939)
Es flüstert die Liebe / Szerelemmel vádollak (1935) Német/Magyar film
Kísértetek vonata (1933) - társszerző Szenkár Dezsővel
Hyppolit a lakáj (1931)
Die Schwebende Jungfrau (1931) Német film

 

 

Eisemann Mihály - Dalos László: A vén budai hársfák
Eisemann Mihály - Dalos László: Ámor, a szerelmesek cinkosa
Eisemann Mihály - Dalos László: Csopak, Somló, Badacsony
Eisemann Mihály - Dalos László: Így szép
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Lecsó
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Negyvenhatos sárga villamoson
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Holdas éj a Dunán
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Május van, az orgona virágzik
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Vasárnap délután
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Ott maradt Budán a szívem
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Jó volna boldog lenni teveled
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Én minden rosszat
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Minek is van szerelem
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Mia bella szinyorina
Eisemann Mihály - Szilágyi László: János legyen fenn a János hegyen
Eisemann Mihály - Szilágyi László: A szívemben egy szoba kiadó
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Kié vagy, mondd
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Mért vagy a másé?
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Gyűlölöm magát
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Szeretem én az uramat
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Van, aki bevallja
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Szerelmes lettem magába
Eisemann Mihály - Kellér Dezso: Fodros szoknya
Eisemann Mihály - Kellér Dezso: Szeressen úgy, ahogy csak tud
Eisemann Mihály - Kellér Dezso: Jaj, de jó a habos sütemény
Eisemann Mihály - Kellér Dezso - Szilágyi László: Bőg a tehén
Eisemann Mihály - Szilágyi László - Mihály István: Köszönöm, hogy imádott
Eisemann Mihály - Szilágyi László - Mihály István: Pá, kis aranyom
Eisemann Mihály - Szilágyi László - Harmath Imre: Rózsa, rózsa bazsarózsa
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Becsíptem, mint egy potyka
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Csa-csa-csak egy cseppet ittam
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Hosszú az éjszaka
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Maga nős ember
Eisemann Mihály - Szilágyi László: Egy kis rúzs
Eisemann Mihály - Békeffi István: Egy csók és más semmi
Eisemann Mihály - Békeffi István: Ha valaki szereti az urát
Eisemann Mihály - Békeffi István: Hallod-e Rozika te
Eisemann Mihály - Békeffi István: Jöjjön ki Óbudára
Eisemann Mihály - Békeffi István: Egy kis édes félhomályban
Eisemann Mihály - Füredi Imre: A pénz beszél
Eisemann Mihály - Füredi Imre: Megöl a szerelem
Eisemann Mihály - Füredi Imre: Száll a hinta
Eisemann Mihály - Füredi Imre: Szegény ártatlan kislány

Szakirodalom:

 

Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Magyar Bálint: A Magyar Színház története - Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1985.
Rátonyi Róbert: Operett I.-II. Zeneműkiadó, Bp., 1984.
Magyar Bálint: A Vígszínház története - Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1979.
Új Filmlexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., I. kötet, 1971.
Rátonyi Róbert: Az operett csillagai I.-II. - Színháztudományi Intézet, Bp., 1967.
Miss Amerika, műsorfüzet - Fővárosi Operettszínház kiadása, 1929.
Lóránt László: Magyar zeneszámokra táncolnak a Ziegfeld-görlök Amerikában - Délibáb, 1928. 33.