Életrajza:

Adatok:
1880 - ötévesen fellép Szegeden,
1893 - Zeneakadémián Hubay Jenő, Koessler János növendéke
1896 - Huszka Jenő nemcsak az államtudományok, hanem a jog doktora is lesz,
és zenei tanulmányait is sikeresen befejezi a Zeneakadémián
1897-1898 - Párizs, Lamoreaux zenekarában helyettes koncertmester
1898 ősz. - első színpadi műve: "Tilos a bemenet" c. énekes bohózat
1902. december 20. a "Bob-herceg" premierje a Népszínházban
1903 - "Aranyvirág" című operettjével nyílik meg a Király Színház
1906. szeptember 30.- Lippich Leonával házasságot köt. (1921-ig)
1907 - májusban megalakul a Zeneszerzők Szövetkezete, alapító tagja, később elnöke
1908 - "Tündérszerelem" bemutatója
1908 - megszületik első kislánya, Éva
1910 - "Rébusz báró" premierje; második kislánya, Lili születése
1914 - "Nemtudomka" - bemutatója
1919 - Lili bárónő - bemutatója
1927 - kinevezik a Kultuszminisztériumban, ahol a művészeti osztályt vezeti, miniszteri tanácsosnak
1928 - II. házassága Arányi Máriával, mely élete végéig tart
1930 -1948 - a Zeneszerzők Világszövetségének alelnökévé választják
(Confédération Internationale des Sociétés d'Auteaurs, Compositeurs et Editeurs)
1938 szeptemberében, a Magyar Rádió Zenei Tanácsának ülésén beválasztják a tagok sorába
1941. január 4. - "Gyergyói bál" bemutatója
1942. szeptember 24. - "Mária főhadnagy" bemutatója
1943 - Megválik a Zeneszerzők Szövetkezete igazgatói státuszától,
a Magyar Rádió Zenei Tanácsának tagságától, a Zenész-szövetség,
valamint a Zeneiskolák Országos Egyesületének elnöki tisztjeiről,
lemond továbbá a hanglemezjogokat védő társaság, a "SZEMERT" vezetéséről,
és a Színpadi Szerzők Egyesületének alelnöki tisztségéről is az őt ért fenyegető támadások miatt.

1945. március - Huszka, visszatér a Zeneszerzők Szövetkezetébe
1954. december 19. - Magyar Rádió: "A szép juhászné" - rádió-operett premierje
1958. március 1-jén, a Moszkvai Operettszínház is műsorra tűzi, a "Lili bárónő"-t
1955. május 8 - Szegedi Nemzeti Színház - "A Szép juhászné" - színpadi premierje
1959. december 31-én éjjel a Magyar Televízió élő adásában beszél - az adás során erősen meghűl
1960. januárjában tüdőgyulladásban szenved
1960. február 2. - éjjel 2-kor, felesége karjai közt, 84 évesen elhunyt.

Életútja részletesebben

A Huszka család

1875. április 24-én született Szegeden, a Palánk 112-es nevű, földszintes házban. Édesapja Huszka Ödön, törvényszéki bíró, édesanyja, Etelka asszony, ma úgy mondanánk háztartásbeli. Az elsőszülött Jenő mellett, a nála két esztendővel fiatalabb húga, Ilonka, és nyolc évvel később született Ernő jelentik szüleiknek a mindenséget. A zenei érzék, vagy ahogy mondani szokták a családon belül: a "Huszka-hallás" egyik eredője Huszka nagypapa lehet, aki Kiskunfélegyházán kántor volt hosszú időn keresztül. Az édesapa törvényszéki munkája mellett otthon gyakran zenél, többnyire fuvolán játszik a gyerekek nagy örömére, valamint közjogi állása mellett a szegedi dalárda tagja, szép testes bariton hangja okán.

Az árvíz elmossa otthonukat

Az 1879. március 12-én bekövetkező tiszai áradás hajnalán a család Makóra menekül. Az árvíz bekövetkezte előtt már néhány nappal a Pénzügyigazgatóság (ahol Huszka Ödön állt bírói alkalmazásban) teljes irattárát, és a hivatalait átköltöztetik Makóra, aztán a bírói lakást is kiürítik, ám azon a hajnalon, a tervezettnél mégis korábban kellett elhagyni a házat. Makón a Pénzügyigazgatóság ideiglenes otthont jelöl ki számukra, majd egy esztendő múltán visszakerülnek Szegedre, az ún. "városi bérházba", minden ingóságaikkal egyetemben. Ez a városi bérház a Városháza tőszomszédságában áll ma is, és jellegzetes kis híd köti össze az elöljáróság épületével, a négy utcára néző sárga, robosztus épületet. Később Etelka asszony Tisza Lajos körúti telkére házat építenek, amikor már Huszkáék ezt megengedhetik maguknak. A ház, az iskola közvetlen közelében található, ami a kis Huszka Jenő idő előtti beiskoláztatásának egyik fő motívumává is lesz.

Ötesztendősen színpadon szerepel

Édesapja hegedülni tanítja fiát. Külön hegedűt készíttet számára, afféle "játékhangszert", amelyen azért a kis Jenőke tökéletesen megtanul játszani. A szegedi lakásavató ünnepségen, visszaköltözésük alkalmával a dalárda megtiszteli Huszkáékat, és egy kellemes esti koncert közepette a nagyhírű Stresser József, aki később rövid időre még az Operaház intendása is lesz, felfigyel az ügyes kis lurkóra, Huszka Jenőre. Stresser úr hegedülésével szeretné az Árvízkárosultak tiszteletére megrendezett esten felléptetni a kis csodagyereket, ám édesapja ezt nem engedi, de hogy meg ne sértse a királyi bizottság vezetőjét, hozzájárul, hogy az ötesztendős Jenőke, egy rokokó élőképben pásztor-párocskát alakítson a vele egykorú Aigner Adéllal. ("A gyerek eddig még senkitől se tanult módszeresen hegedülni, ha tapsot aratna, az inkább a betanított kis majomnak szólna" - így Huszka Ödön)

Iskolai évek

Látva látszik, hogy Jenőnek nem jelent különösebb gondot a tanulás. Könnyen és gyorsan halad leckéivel. Plakátfeliratok szövegein csiszolja olvasási készségét, többek közt. Az alapismeretek elsajátítását, a negyedik elemi elvégzését követően (nyolc évesen) a szegedi Városi Zenede kitűnő tanára, Szommer Endre meghallgatja hegedülését, elbeszélget a gyerekkel, faggatja erről-arról, dallamokat énekeltet vele, majd megállapítja, hogy rendkívüli tehetség. Tanulója lesz tehát a Zenedének. Az első évzáró vizsgán ő aratja hegedűjátékával a legnagyobb sikert. Később a III. évfolyam záróhangversenyén, úgy adja elő Bériot művét, hogy a helyi lap dícsérőleg emlékezik meg tehetségéről: "...a hegedű-tanszakban Szommer Endre tanítványaiban ismét dokumentálta, hogy használható jó ereje az intézetnek s legügyesebb tanítványa, Huszka Jenő kétségkívül az intézetnek egyik legkiválóbb tehetségű növendéke. A jeles kisfiú Bériot "7-dik hangversenyét" adta elő, s korához mért készültsége és értelmes játéka úgy az intézetnek, mint különösen tanárának valóban becsületére válik. Kívánjuk, hogy a közönség elismerése szolgáljon a kis Huszkának ösztönzésül a további fokozott szorgalomra, s akkor eljön az idő, amikor majd díszére válik az intézetnek, amelynek így hálálhatja meg legjobban, amit érte tett..." Szegedi Híradó, 1886. június eleji számában.

Huszka nevessé lesz Szegeden

Huszka Jenő a hegedűjátékával a Zenede legjobbjai közt szerepel, a felső tagozaton Dabrowsky tanár úrnál folytatja zenei tanulmányait, hisz Szommer Endre csak az alsósokat tanítja. Közben nevelőnőjétől folyékonyan megtanul németül, Paulina kisasszonytól pedig franciául. A kisasszonyt később Brüll úr váltja fel, aki magasabb képzettségű, igényesebben tudja a szorgalmas diákot képezni. A napi hegedűgyakorlás mellett azonban egyre több időt tölt a zongora mellett, amit azonban édesapja ellenez. Jobbára lopott perceket tölthet csak kedvenc hangszere mellett. "Ismerem a fiamat, ő már ilyen igazi kun-fajta. Nem szereti, ha kényszerítik valamire, ha nógatják, csak elveszik a kedvét. Ha viszont a maga esze után jár, a legnehezebbel is megbirkózik. Nem nagyon bánom, hogy zongorázik, csak meg ne tudja, hogy nincs kifogásom ellene!" - vallja édesatyja titokban. Huszka Jenő önszorgalomból és titokban megtanul hát kitűnően zongorázni. Szemben húgával, akit egy zenetanár se bírt rávenni a zongorázás tudományára. Gyakorta szerepel a kis-Huszka a dalárda hangversenyein, kiegészítésképp, és lassankint városszerte híressé lesz. Hubay Jenő a városban tett koncertje kapcsán megismerkedik az ifjú Huszka játékával, és továbbtanulásra bíztatja az ifjú muzsikust.

Huszka Jenő, a diák első színpadi művei

Szegeden tűzvész pusztítja el a színházat. Az újjáépülő színház produkcióival magára vonja a diák Huszka Jenő figyelmét. A kamasz fiú érdeklődést azonban nem a színésznők és kecses mozgású táncos lányok keltik fel, hanem a darab struktúrája, a dialógusok, a színpadi fogások és megoldások hozzák lázba, vagyis maga színdarab. Kamasz fejjel darabírásba kezd, és csakhamar elkészül első műve, a "Párbajhősök" című szatírája. Színpadi bemutatást soha sem nyer, de a jambusokban írt mű az úrhatnámság karikatúrája. Kigúnyolja az akkori "úri-divatként" működő párbajozást, a dolgok kompromisszumnélküli véres megoldását. Az első darabja családi körben nagy sikert arat. Ez a kezdeti siker ösztökéli második színpadi műve megírására. A "Levél" című vígjáték egy szerelmi történet, vetélkedés, félreértések utáni boldog egymásra találás története. Merész ötlettel elküldi postán Paulay Edéhez a Nemzeti Színházba, aki rövidesen megküldi elutasító levelét, mint a Nemzeti Színház dramaturgiai bizottmányának határozatát. Paulayhoz hűen alaposan elemzi a művet, és kifejti, miben talál hibát. Paulay fel sem tételezi, hogy egy kamasz diák első szárnypróbálgatását olvashatja.

A jogi egyetemen és a Zenekadémián

Iskolai tanulmányai végén édesapja hajthatatlannak bizonyult abban a tekintetben, hogy Jenő iratkozzék be az Egyetem Jogi fakultására, és csak mellette folytassa zenei tanulmányait. El kell tehát hagynia szülővárosát, Szegedet. Budapestre megy jogot tanulni, és jelentkezik a régi Zeneakadémián, ami akkor az Andrássy út 67. szám alatt működött. A felvételi vizsgája kimagaslóan sikerül. "Erkel (Gyula) külön is megdicsért, a zeneszerzést is felvehettem Herzfeld Viktornál tantárgyaim közé, melléktanszakon pedig a zongorát választottam" - áll Huszka sürgönyében, amit a felvételi után küld a családnak, pedig a valóságban 46 jelentkező közül egyedül őt veszi fel Hubay Jenő a mesteriskolájába, csak erről hallgat a távirat. Valóságban előbb zajlott le a zeneakadémiai felvételi vizsgája, mint a jogegyetemre történő beiratkozása. Ott az egyetemi jelentkezéskor habozott is egy kissé ugyan, de édesapjára való tekintettel vállalja a kettős megterhelést. Jenő szorgalmasan hallgatta a jogi fakultást és kitartóan járt Hubayhoz. Azonban legtöbb idejét a zenei tanulmányok kötötték le. Hangversenyeket szervez, egyebek mellett a fővárosba látogató Siegfried Wagner tiszteletére. Egyik Huszka szervezte koncerten lép fel először, az akkor 18 éves Dohnányi Ernő.

Az első szerzemények

A jogi egyetemre beiratkozik gyerekkori jóbarátja és földije Bakonyi Károly is, akivel ezután közös albérletben laknak. Bakonyi egyetemi tanulmányai mellett verseket, tárcákat ír. Néhány Bakonyi versre Huszka zenét szerez, amelyet egy nap megmutat barátjának is, és nagyon megtetszik mindkettejüknek ez a közös munka. A jogi karon más hasonló gondolkodású és felfogású diáktársakra is lelnek, Martos Ferenc és Mérei Adolf személyében, akik szintén írogatnak ebben az időben. A Jogászegylet felkérésére díszcsárdás megkomponálását vállalja el elég bátortalanul, jobbára Bakonyi biztatgatására. "... amikor is az immár hagyományos "Nem ütik a jogászt agyon" vérpezsdítő dallamai után nemkevésbé hatásos, de merőben újdonságnak ható melódia csendül fel a színpompás báli kavargásban. Mint megtudtuk, az újabb jogászcsárdás komponistája maga is még ifjú jurátus, bizonyos Huszka Jenő, akinek szerzeménye mind ízléses voltát, mind dallamvilágát tekintve méltán nyerte el nemcsak a díszes hölgykoszorú tetszését, de akinek mi magunk is - ha egyéb e nemű művei majd a mostani niveau-ját elérik, netán túl is szárnyalják - méltán jósolunk sikert nemcsak a juristica, de a musica nemes világában is..." (Pesti Napló, 1895. január)

Bob-herzeg melodráma

A jóbarát Martos Ferenc egyik versét, a Kiss József szerkesztette "Hét" című irodalmi lap közli. A hír természetesen eléri a jogi kar valamennyi hallgatóját. A költemény címe: Bob-herceg. Huszka tetszését elnyeri a költemény és melodramatikus kíséretet komponál hozzá. A művet saját költségen kiadatja a Rózsavölgyi és Társánál (édesapja finanszírozza a kiadás önköltségét). Barátjával, Bakonyi Károllyal addig házalnak művükkel, amíg egy nap megtetszik Török Irma művésznőnek, és azt az Otthon Kör estjén előadja. Később több más előadást nyer a szerzemény, és a kritika felfigyel Huszka nevére. "... Huszka Jenő homo novus a zeneszerzés terén, aki már ezzel az első szerzeményével is elárulja határozott tehetségét. Erőltetlen dallamossága és a finom harmóniai kíséret által tűnik ki. ...a mű a magyar zeneirodalom előkelőbb termékei közé sorolható" - írja a Magyarország kritikusa 1895-ben. Megjegyzendő, a mű nem azonos a későbbi hasonnevű Huszka-operettel.

Huszka zeneszerző lesz

A Bakonyi Károllyal közös albérletükben levő, bérelt zongora mellett lassan már több időt tölt, mint a hegedüléssel. Összejárnak Mérei Adolfékkal (jogásztársuk az egyetemen), akinek családja nagy társasági életet él. Mérei egyik versére megszületik első közös daluk is, amely később "Gumirádilis" címen slágerré válik, és dallama, közös operettjükbe is belefoglaltatik. A Délibáb kérdésére, hogy tulajdonképpen Huszka Jenő hogyan lett zeneszerző, így felel: "Barátaim biztatására. Igaziból Mérei Adolfék lakásán. Na persze, oda is Bakonyi Károly cipelt el először. Tulajdonképpen az hatott rám döntően, hogy már jogászkoromban is annyira hitt zeneszerzői elhivatottságomban." Első közös működésük eredményeként Bakonyi Károly szövegkönyvére Huszka zenét komponál. A katonai tárgyú darab "Treszka" címet viseli. Boldogok a fiatalok első háromfelvonásos darabjuk kapcsán. Protekcióval eljutnak Evva Lajoshoz, a Népszínház nagynevű direktorához, aki rögvest továbbítja Küry Klárának, a Népszínház sztárprimadonnájának azzal, ha ő jónak találja, akkor azt a Népszínház előadja. Küry Klára azonban nem reagál, se a személyes sürgető látogatásuk kapcsán megígért egy hét múlva, se semmikor. Örökre elnyelte a fiók a darabot, sohase adták később se elő, és a darabról sem tudni semmit, a kézirat elveszett.

Huszka tanulmányai befejeződnek

Mind jogi, mind pedig zenei tanulmányai vége felé közelednek. A Zeneakadémia Olvasóköre elnökévé választja az ifjú muzsikust, míg az Egyetemi Olvaskört jó barátja és későbbi szerzőtársa Martos Ferenc vezeti, Huszka aktív bevonásával. Martos politikus alkat, számtalan gyűlésre hívja Huszkát, aki viszont egyre biztosabban érzi, mennyire távol áll tőle a politika. Egy napon aztán végképp elhatárolódik a napi érdekek pillanatnyi képviselőitől, a "nagyhatalmú" perc-emberektől, és a zenélést választja. 1896-ban, 21 évesen az államtudományok doktora lesz, miközben zenei tanulmányait is sikeresen befejezi a Zeneakadémián. Hubay egy Párizsba szóló ajánlást ad útravalóul, Huszka Jenőnek. Colonne-nak, párizsi zenekarába javasolja felvételre: "ún violoniste excellent" - írja Hubay. A jogász diplomakiosztó ünnepség, a zárókoncertje a Zeneakadémián egybeesik húga szegedi házasságkötésével. Wlassich kultuszminiszter a diplomakiosztó kapcsán kinevezi a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának. Azonban nem kezdi meg munkáját, hanem Leővey Leo miniszteri tanácsostól egy év fizetetlen szabadságot kér, párizsi tanulmányútjára való tekintettel. Leővey megadja, azzal a feltétellel, hogy esküt csak munkába állásakor tehet, amely a hivatali ranglétrán hátrány jelent, mindazokkal szemben, akik menet közben munkába állnak, bár később végeztek, mint Huszka.

Huszka Párizsban

Szegedi ismeretség révén Párizsban egy Majer nevű szállodáshoz (felesége egy szegedi lány) kap ajánlást, aki kezdetben szállást ad Huszkának. Azonban nem jelentkezik Colonne-nál, Hubay Jenő ajánlólevelével, hanem hegedűjével meghallgatást kér a másik híres zenekarvezetőnél, Lamoreaux-nál. "... a mester világhíre nyilván álláshoz juttatna, de én inkább a tehetségemmel akarok érvényesülni, ha egyáltalán van." A próbajáték nyomán Lamoreaux szerződteti helyettes koncertmesternek. Wagner, Saint-Saens, Vincent d'Indy, César Frank zenéit játssza, és színházakat látogat. Yvette Guilbert-nek tapsol Scalaban, jár többször is a Folies Bergére-ban, Casino de Parisban. Megnézi Sarah Bernhardot, és Offenbach: Szép Helénáját, a Théátre des Variétés-ben. Zenekarával Lamoreaux angliai vendégszereplésre indul, ahová természetesen Huszka Jenő is megy, így jár Londonban alig 22 éves fejjel. Lassan a zenekar megbecsült tagjává válik, amikor egy napon elköszön Lamoreaux-tól, és a zenekartól, hisz neki el kell foglalnia állását a minisztériumban, Budapesten.

1898 - Tilos a bemenet! - az első premier

Mérei Adolf bohózatának megzenésítését kérte Huszkától. Mérei korábban már megegyezett Beöthy Lászlóval, a Magyar Színház tulajdonos igazgatójával, a darab felől és Huszkát jelölte meg zeneszerzőül. A darab zenei része is elkészül, és Beöthy a bemutató mellett dönt. Problémát jelent ugyan, hogy Huszkának 1898. október elsejétől a K.u.K. hadsereg önkéntesi évét kell letöltenie. Idővel századát Temesvárra rendelik, és a darab bemutatójára eltávozási engedélyért folyamodik. Négy nap szabadságot kap, nem sokkal leszerelése előtt, kitűnő minősítésének jutalmául. A színházba egyenesen az állomásról érkezik, ahol a darab utolsó próbája zajlik. A siker váratlanul éri, Beöthy ölelgeti a szerzőket, a színészek kellő távolságtartással örülnek a premieren, ám az elismerő kritikákat már csak a vonaton olvashatja, mert vissza kell térnie csapattestéhez. A darab hamar lekerül a színlapról, ám szerzők szakmai "névjegye", nevük ismertsége visszavonhatatlan.

Huszka Jenő a tisztviselő

Huszka leszerelését követően a minisztérium művészeti osztályára kerül ügyintézőnek. Egy szobába kerül az egyetemi jó baráttal, dr. Martos Ferenccel, későbbi szerzőtársával. Ez a minisztériumi részleg együttműködött akkoriban a gyógypedagógiai osztállyal, és a gyakornokok gyakorta emlegették: "nem véletlen, hogy a művészek és a hülyék ügyeit közösen intézik..." Főnöke dr. Lippich Elek, szimpatikusnak találja a zenész jogügyi intézőjét Huszkát, és mellékálláshoz juttatja, aminek jövedelméből magánórákat vesz Szabó Xavér Ferenc zeneakadémiai tanártól, és hangszerelést tanul. Így lesz Huszka Jenő az Országos Képzőművészeti Tanács jegyzője, ahol találkozhat a magyar képzőművész világ jeleseivel. Idővel Huszka Jenő nemcsak az államtudományok, hanem a jog doktora is lesz.

Huszka Jenő és Fedák Sári először

Huszka sógora, Klimkó István, beregszászi születésű. Klimkó földije egy bizonyos Fedák Sarolta nevű, akkor 16 esztendős kislány a Szeged Városi Zenedébe jön tanulni, és Huszkáék adnak egy esztendőre szállást a kislánynak. Itt találkoznak először, sokat beszélgetnek, a kislány dalokat ad elő, Huszka tanítgatja, amikor épp otthon tartózkodik. Fedák maga így emlékezik vissza ezekre az időkre: "... ma is ha összejövünk Huszka Jenővel, hahotával nevetünk a szegedi napokon. A leglehetetlenebb kuplékat énekeltem. De csak eleinte, mert később Huszka-dalokkal foglalkoztam. Nagy tisztelettel hallgattam Jenőt, aki zongorázta és rozoga, reszkető kis hangon énekelte szerzeményeit esténként..."

Huszka és Fedák másodszor, a szerelem idején

Később is találkoznak, már a fővárosban, és Fedák emlékezvén Huszka szerzeményeire, egyiket-másikat felveszi repertoárjába is, de addigra már Rákosi Szidi féltett sztárjelöltje Fedák. Huszka segít Fedák zenei felkészítésében és a Népszínházbeli Sidney Jones operett, a "San-Toy" betétszámait már Huszka tanítja be Fedák Sárinak. A komponista és az ifjú művésznő idővel egymásba szeretnek. Huszka például azon a nyáron sógorát látogatja meg Beregszászon, ám minden idejét a Fedák háznál tölti. Már-már házasságról beszélnek az emberek, ám Huszka számára elviselhetetlen, hogy kedvesét színpadon mások ölelgessék, Fedák pedig érzi, hogy karrierje első állomásain van csak túl, esze ágában sincs pályáját feladni. Így házasság soha sem lesz ebből a kapcsolatból.

Melodrámából operett - a Bob herceg

Martos és Huszka egyazon szobában dolgoznak a minisztériumban. Papírlapok sora íródik, majd egyik asztaltól vándorol a másikig. Kívülről úgy látszódik egymás aktáit jegyzik ellen, ahogy azt a hivatali szabályzat előírja, ám a valóságban egymás kompozícióit, írásait cserélik ki. Martos ekkoriban első színpadi művének premierjén már túl van, és egy Fedák számára készülő egész estés színpadi produkció ötletét fontolgatják Huszkával. Végül is a korábban már melodrámává feldolgozott Martos vers ötletén felbuzdulva, a Bob-herceg történetének operett-feldolgozásában látnak lehetőséget, első közös munkaként. A régi jóbarát Bakonyi Károly is bekapcsolódik a szövegírásba. Huszka keze alól repülnek valósággal a kották, olyan gyorsan jegyzetel. A hivatali ügyintézés ügyes-bajos dolgai jelentősen hátráltatják a zeneszerzést, ezért szabadságot vesz ki és Fedákék beregszászi házába vonul vissza, hogy a Bob-herceg utolsó felvonását is befejezhesse. Egy idő múlva a vendéglátók odaadó pátyolgatásai is hátráltatják a munkában, és a beregszászi erdőben keres és talál menedéket Huszka. Fedák viszi ki kocsiján, és jön érte. Itt az erdőben születik meg végül is "az enyém vagy, enyém édesem" kezdetű dal is egyebek mellett. Az operett egyes részeivel megismerkedik Rákosi Szidi és Porzsolt Kálmánnak ajánlja a darabot, aki a premier mellett dönt. A Népszínház tehát műsorra tűzi a "Bob-herceget, a gazdag angol királyfi, és a londoni szegény kislány szerelmi történetét.

A Bob herceg premierje

1902. december 20. A Bemutatóról a Budapesti Hírlap így ír: "A legnagyobb siker zúgása morajlott végig a Népszínházon, egy magyar operett, a "Bob herceg" első előadásán... két istenáldotta tehetség győzelme volt ez az este, és a primadonna nem fogja zokon venni, ha minden udvariasságunk ellenére elsőnek a zeneszerzővel foglalkozunk: Huszka Jenő a könnyűzene birodalmában minálunk egy csapásra a legelső helyet foglalta el. Csupa új dallam, nem köznapi ötlet, s hozzá teljes technikai készség, eredeti és hatásos hangszerelés: íme egy teljesen kész, nagy talentumú, akinek híját a mi dilettáns világunkban igen éreztük, s akinek jöttét szívből üdvözöljük..." A darab bemutatóját valamilyen különös és láthatatlan erő segíti, mondhatni a szerencsés véletlenek összejátszása. Túl a zenei múlhatatlanságon, a szereplők közül a legjobbak jöttek számításba és azok épp rá is "értek". Fedák mellett a kitűnő Solymossi, vagy azóta elhíresült Plumpudding, Nyáray Antal. Konti József, a kitűnő karmester támogató együttműködése az első perctől fogva jótékonyan hat az előadásra. Fedák Sári fiúsra vágatja a haját, lévén, hogy nadrágszerepet játszik, és trikónadrágot húz, ami egymaga forradalmi újdonságként hat, merészsége révén.

A Bob herceg sikere

A Bob herceg példátlan sikert arat. Gyakorta a Rókus-kápolnáig áll a sor jegyért. Igen gyorsan eléri a századik előadást. A jubiláns előadásra káprázatos virágözönbe borul a Népszínház, "két vármegye kivándorlóit lehetett volna talpra tenni, és itthon marasztalni" írja a korabeli újságcikk némi malíciával. Ám mindenki legnagyobb megdöbbenésére a 100. előadást követően, az operett lekerül a műsorról, pedig a teltház még egyszer ennyi előadásra ad reményeket. Ma már világosan látni, hogy a műsorváltozás hátterében az akkortájt tomboló Fedák Sári - Küry Klára ellentét áll. Ez az ellentét megosztja a színházat, a nézőket, a kritikusokat egyaránt. Fedák Bob-herceg sikerét kompenzálandó a Küry rajongótábor eléri Porzsolt direktornál, hogy az előbbiek sikereit jóvalta felülmúló darabbal rukkoljon ki a Népszínház, Küry főszereplésével. A "Kínai mézeshetek" azonban a hatalmas sajtókampány ellenére is csúfosan megbukik, Küry Klára pályafutásának a mélypontjára kerül ezzel a szereppel, és hamarosan néhány reprízt követően a tehetséges művésznő visszavonul a pályától. Fedák győzelme vitathatatlanná lesz. A darab sikere elhallatszik Bécsbe is, és Karczag direktor, a Theater an der Wien magyar származású igazgatója, 1905. szeptember 22-én bemutatja az osztrák fővárosban is, amely dátum egyben a magyar operett első külföldi premierje is. Igaz mérsékelt sikerrel, ott alig 15 előadást ér meg. A Bob herceg egyébként a kottakiadó vállalkozásoknak is jól jövedelmez, hisz rövid idő leforgása alatt, nyolcvan (80!) kiadást ér meg. Sőt van idő, amikor "A Londonban, hej van számos utca..." dal kottáját utcai rikkancsfiúk árulják a Corson, és az utcákon, akárcsak a legújabb híreket tartalmazó Est újságokat.

A Bob hercegről a szerző

1903 elején Huszka így nyilatkozik: "...majdnem kilenc esztendeje, hogy a "Hét"-ben egy verset olvastam, a címe "Bob herceg" volt, a szerzője Martos Ferenc. Nagyon megtetszett nekem ez az érzelmesen, de egyszerűen és közvetlenül megírt költemény, amelynek hangulatából érintetlen, tiszta báj áradt. Melodrámát csináltam belőle, és amikor elhatároztam, hogy operettet írok, fölébredt bennem az első szerelem emléke: visszatértem "Bob herceg"-hez. A következmények igazolták ennek a lépésemnek a jogosultságát, s egyszersmind megerősítettek abban a meggyőződésemben, hogy a tiszta, üde romantikának mindig meglesz a maga közönsége, amíg az igazi szerelem ki nem vész a szívekből".

Az "Aranyvirág"

A Király Színház megnyitása kapcsán Beöthy László leköti Huszkát, és Fedák főszereplésével újabb darab megírására sarkallja. Minisztériumi asztaltársa Martos, Bakonyi Károly kihagyásával írja meg a librettót, és így készül el, az "Aranyvirág" operettjük, amelyet 60 teltházas előadást követően vesznek csak le a színről, ami akkor egyértelműen nagy sikernek számít. Az indítása kapcsán sokat támadott Király Színház ezzel a premierrel bebizonyítja, hogy üzleti vállalkozásnak is remek a magyar operett, mint műfaj. Beöthy maga nagyon is elégedett az új Huszka-Martos operettel. "...többet kaptam, mint amit vártam. Megnyithattam a színházat, és az "Aranyvirág" beszoktatta oda a közönséget. ... és Huszka Jenő zenéje hitelt szerzett a magyar operettnek..."

Huszka szakít Fedákkal

A Bob herceg sikersorozata kapcsán Fedák sohasem látott fókuszba kerül, és lassanként a magyar primadonnák királynőjeként tekintenek rá. Egy esetleges házasság, amely őt ettől az ünnepléstől megfosztaná, szóba sem kerül többé. Rajongói közt számtalan mágnás, báró kényezteti, ezek között is leginkább gróf Degenfeld kápráztatja el. A gróf és Fedák közt alakul ki gyengéd vonzalom, ám a grófot kötik a konvenciók, így házasság ebben az esetben sem jöhet létre. (Degenfeld bánatában morfinista lesz, idővel a család gondnokság alá helyezteti, és szanatóriumba záratja). Huszka személye teljesen háttérbe szorul. Az "Aranyvirág" premireje idején már tárgyszerű munkakapcsolatban állnak.

Huszka Jenő és a János Vitéz

Az "Aranyvirág" próbái alatt, Bakonyi Károly az egykori albérlő- és szerzőtárs egy új színpadi művel jelentkezik, amelynek a zenei részét Huszkára bízná. Operetté átírta Petőfi: János Vitézét. Huszka azonban elfoglalt, nem nyúl a kézirathoz. Később átolvasva kissé soványnak tartja így, versek nélkül a darabot. Bakonyi elviszi Sztojanovitsnak is a librettót, de ő sem tud mit kezdeni vele, majd egy idő múlva ismét visszakerül Huszkához a szövegkönyv. Huszka Grácit javasolja szerzőül egy nap. Kacsóh Pongrác már korábban meghívja őket egy mesejáték bemutatóra, abba a fővárosi iskolába, ahol tanároskodott ezidő szerint. A "Csipkerózsika" mesejáték szerzője Kacsóh Pongrác, akit Huszka még Szegedről ösmer. Őt ajánlja hát Huszka megoldásképpen. Bakonyi szövegkönyvével megkeresi Kacsót, és kedvére való, gyors szerzőtársra talál. Az elkészült mű végeredményben az újkori magyar zeneirodalom egyik kimagasló alkotása lesz rövidesen, Kacsóh-Bakonyi: "János Vitéz"-e, és Huszka is örült, hogy megnyugtatóan rendeződött barátja helyzete.

Gül Baba születése

Martos törökkorabeli librettón töri a fejét, bent, munka közben a minisztériumi asztalnál. Valahogy megérinti ez a kor. Időről időre előhozakodik egy-egy aktaszignálás közben ezzel a témával. Buja keleti hangulat, és jó adag magyar hazafiság. Munka után együtt sétálnak, és lassan körvonalazódik a magyar fiú és a török lány szerelmének története. A Mecset utca környékén aztán szóba kerül Gül Baba neve is. Beöthy Lászlónak a New York kávéház asztalánál mesélnek a körvonalazódó darabról. Beöthy megrendeli az új művet, és a szerzők nekilátnak a részletek kidolgozásának. Huszka öt hét leforgása alatt elkészül a zenei anyaggal, majd a hangszerelési munkálatokat végzi. A női főszerepet Fedáknak írják eleve, ám Fedák talán sértődöttségből, talán saját személyének fontosságát kiemelendő, kivonul a darabból, és bár eleinte részt vesz a próbákon, a bemutatóra mégis a gyengébb, másod-Fedáknak számító Szentgyörgyi Lenke kerül.

Gül Baba színreállítása

Huszka Jenő, Fedák árulásaként értékeli távolmaradását. Fedák a lejáró szerződésére hivatkozik. Közben az egyik férfifőszerepet adó Sziklay Kornél, egy dalt szeretne íratni a szerzőkkel, különben visszaadja a szerepet. Másnapra írnak neki egy dalt, a "Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál..." kezdetűt, amely az idők során már, mint "gyűjtött" magyar népdal került be a köztudatba, elfeledkezve az operettbeli megjelenésről, Huszka Jenő szerzőségéről... Szóval a darab színpadraállítása körül, minden másképp alakul, mint ahogy azt előre eltervezte volna a két ifjú szerző. Fedák menetközben már megbánja, hogy leadta a darabot, és a 100. előadást követően, visszaveszi szerepét, és további sikereket arat, úgy maga dicsőségére, mint a szerzők örömére. A sikerhez hozzájárult Konti karmesteri bravúrja épp úgy, mint Mérey Adolf ízléses és a kettősséget éreztető színpadképeivel. Sőt, új színészre figyelhetetett fel a közvélemény, az ifjú Rátkay Márton személyében. Később, évtizedek múltán Huszka átkomponálja a finálét, és néhány humoros jelenetének zenei aláfestésén módosít, egyes hangszerelésekhez is hozzányúl, de mondják, ezekkel a módosításokkal közelebb áll a daljáték műfajához, vagy akár a vígoperához is.

Huszka Jenő házasságot köt

A Fedák kapcsolatot követően egy férjes asszonyhoz köti gyengéd szál, ám az asszony mégsem akar elválni, így kapcsolatuk végül is megszakad. Házasságra végül minisztériumi főnökének lányával lép. Azonban Lippich Leona (Lonci) jóval fiatalabb, mint Huszka, afféle kamaszlány. A 1906. szeptember 30-án tartott esküvő nem bizonyul hosszúéletűnek, az örök hűség kérdésköre pedig elhomályosul igen hamar, legalábbis ami a Lippich lányt illeti. 1908-ban megszületik első kislányuk Éva, 1910-ben pedig Lili. A szülés következtében komplikációk lépnek föl az asszonynál, orvosi kezelésre szorul. Az orvosi kezelés kapcsán neje külön hálószobába költözik, és onnantól fogva csak elvétve találkoznak a házban. Gyerekeiket a nevelőnő gondozza. Lonci egy idő múlva már nyíltan a szeretőiről beszél férjének, ágyat tart fenn számukra a hálószobájában. Huszka vállni nem akar egyelőre, mert félő, hogy a gyerekeket a bíróság az édesanyja mellé rendeli, és ennél fontosabb volt számára a gyermekek nyugalma, a család látszólagos egységének fenntartása mellett.

Tündérszerelem - 1908

"...két éve voltam házas, előző évben halt meg édesapám, és abban az évben született nagyobbik lányom, Éva. Nyilván érzi: hányféle érzés, indulat, élmény hányódott bennem és rakódott egymásra. Gondolom, mindennek nyoma is van a "Tündérszerelem"- ben. A darab egyébként a Népszínház-Vígoperában került színre, az igazgató Máder Rezső volt, ő nagyon lelkesedett a "Tündérszerelem" -ért, a férfi főszerepet a remek Környey Bélára osztotta, a prímadonna egy addig kevésbé ismert színésznő: Della Donna Eugenia volt. Persze erre a szerepre először Zsazsát szerettük volna megnyerni, tudtuk ugyan, hogy az énekrészeket nehezen győzné, de ugyanakkor biztosak voltunk, hogy remekül érezné a darab magyaros ízét. Tárgyalásokat is kezdtem vele, méghozzá a lakásomon, de nem utolsósorban a feleségem előkelősködő és Fedák szándékoltan közvetlen viselkedése már az első mondatok után megfagyasztotta körülöttük a légkört, hogy a felkérés reménytelenné vált. A darab így is elég nagy siker lett, igazi formáját azért nem futhatta ki, mert az Operaház Környeyt kiemelte a "Tündérszerelem"-ből és szerződtette; de például Kolozsvárott óriási előadásszámot ért meg, nem utolsósorban azért, mert a prímadonna itt a város kedvence, Berky Lili volt. Én magam nagyon szeretem ezt a darabomat, amely talán nem is olyan igazi operett. Máder vígoperának minősítette, én szerényebben daljátéknak kereszteltem el. Martos Jókai: "Szent Anna tó regéje" című elbeszélését használta fel a librettó alapanyagául; őszintén felizgatta fantáziámat a tündértörténet, a meseszerűség és a képzelet korlátlan írói játéka. Úgy érzem, például abban a részben, ahol a tündért egy csók emberré varázsolja, s az erdő zsongásának háttérzenéjével természet és szerelem egybeforr - nos ezt talán még a nagy mesemondó előtt sem kellett volna szégyellnem."

Rébusz báró - 1910

Herczeg Ferenc novellájának nyomán kerül színre a darab. Egy milliomos lány négy udvarlója, és egy robotember (1910!!) között zajló szerelmi történet témája nem éppen a kor problémáival foglalkozó társadalmi dráma (ekkor zajlik a nagy, Amerikába történő kivándorlások második szakasza, városrészek, falvak, települések néptelenednek el, a történelmi Magyarország területén, az uralkodó szegénység és nyomor hatására), a darab kudarcát azonban mégsem a szerencsétlen témaválasztás okozza, hanem hogy Herczeg Ferenc akkori felesége, az ifjú Csillag-lány legfőbb feladatának tekinti férje műve fölötti teljes diszpozíció érvényesítését, azaz mindenbe beleszól. A darab egysége apródonkét szétesik, Huszka kevéssé erőszakosan lép föl, kicsúszik a kezéből az ügy, a kudarc szinte természetes következménye mindezeknek, annak ellenére is, hogy számtalan Huszka-remeklés található az operettben.

Nemtudomka 1914

Bakonyi Károly szövegkönyvére épülő operett, bár szerencsétlen időben kerül bemutatásra, mégis siker. Rossz ómen, hogy Bakonyi hol Kálmán Imre, hol Huszka között bizonytalankodik. Bakonyi taktikázására a darab körül végül a gyerek és diákkori barátságot is felemészti, és a kalmár kapzsiság mementójaként, a rossz szellem árnyéka rávetül az előadásokra is. Lábass Juci ideális primadonna, a darab sikere Amerikába is eljut, ám a menetközben kialakuló világháború kapcsán az olvasópróbákon sem jut túl a darab New Yorkban. A "Miss I Don't Know" még a premiert sem éri meg, hisz az ellenséges ország darabja nem kerülhet az amerikai közönség elé. Így a méltán várt világsiker elnapolódott, ma már azt mondhatni, hogy mindörökre. Talán akkoriban majd mindegyik magyar operettnek a sorsa is hasonló volt, így a magyar operett, minden gazdagsága ellenére is, a két világháború egyik nagy kulturális vesztese. Nyugat-Európa-szerte ma is kevéssé ismert, annak ellenére, hogy sok esetben az angol nyelvű fordítást jórészt a szerzők felügyelték még anno.

Lili bárónő - 1919

Huszka egyik legtöbbet játszott operettje, és talán egyik legismertebb műve. Keletkezését tekintve talán a leghosszabb időt vett igénybe, mint bármely korábbi kompozíciója. Két esztendő alatt készül el végeredményben. Ennek fő oka, hogy a minisztériumi kolléga és asztaltárs a háború besorozási hullámai elől Svájcba emigrált, majd ott is telepedett le. A sűrű levélváltást igénylő munka során a postai forgalom igencsak hátráltatja a librettó folyamatos alakulását, ehhez járul a háborús cenzúra okozta lassulás, így sokszor hetekbe telik egy-egy változtatás célbajuttatása. A darab egyfajta társadalmi szatíra, pellengérre állítja a háborús újgazdagokat, a felkapaszkodott törtetőket, a dörgölődzőket, mindezt persze az operett elengedhetetlen kellékével megtűzdelve, kellő líraisággal. Huszka is kitesz magáért, zenei örökzöldet varázsol a nézők fülébe egyből. A darab tomboló siker, egy vesztett háború, a közben kialakuló kommün, a kisantant megszállása közepette. Mindez a feldolgozhatatlan, szívszorító esemény, amely az adott történelmi körülmények közepette a mindennapokat jelenti a lakosság túlnyomó részének, egy-egy dallamban feloldódik, és igazi gyógyulást ad, még ha néhány pillanatig is. A darab kikezdhetetlen sikere végig vezet, Magyarország újkori történelmi sorsfordulóin. A Monarchia idején, a Tanácskormány idején éppúgy siker, mint a Horthy korszakban, vagy a háború utáni szovjet fennhatóság alatt álló, ellenőrzött kulturális közegben, vagy a már ismét szabad magyarországi időszakban. Afféle kortalan örök darab.

Huszka Jenő válópere

1914 nyarán, a háború kitörésekor, a 39 éves Huszka Jenő Fonyód-Bélatelepen meglátja a bevonulásra felszólító plakátokat. Jelentkezik a fővárosban szolgálattételre, mint tartalékos hadnagy. Három nap múlva visszatér szeretteihez, mert rendelkezési állományba helyezik. Addig is bejár a hivatalába. A kultuszminisztérium azonban hamarosan kikéri a hadseregtől, így menetességet kap a bevonulás elől végképp. Neje "vezeklésül" vöröskeresztes ápolónőnek áll, amelyet a háború végéig hűséggel ellát. Huszka tudomásul veszi, hol egy orvos közeledtét, hol egy sebesült katonatiszt széptevését nejének, bár végig bosszantja a dolog. A Lili bárónő egyik repríze kapcsán robban ki, mégis a válás gondolata Huszkában. Egy bizonyos báró Rossner István személye körüli liezon teszi fel az í-re a pontot. Huszka, senkinek nem enged bepillantást magánéletébe, főképp nem a kollégái közül, azonban ez alkalommal kiadójának, Marton Sándornak segítségét kéri. Lonci elutazik Rossner báróval többhetes nyaralásra, otthon persze úgy tudni, egyedül. Mire visszaérkezik a válás kész tényei fogadják, sőt még otthonába sem térhet vissza, Marton körültekintő ügyintézésének köszönhetőn. Hosszas egyezkedés kezdődik, amelynek végén Huszka még vállalja azt is, hogy az ő hibájából mondják ki a válást, mert ellenkező esetben a Rossner-család nem egyezne bele a válásba.

Huszka és a zeneszerzők érdekvédelme

1900-ban a hazai szerzők érdekeit egyetlen szervezet, a Színpadi Szerzők Egyesülete képviseli. Ez a tömörülés azonban elsősorban nem érdekvédelmi szövetség, hanem inkább egyfajta együvé tartozás szervezete. Kezdetben Berczik Árpád elnöklésével, Bródy Sándor, Beöthy László, Heltai Jenő, Lehár Ferenc és számtalan színész, közülük is elsősorban Újházi Ede látogatja a társasági asztalt. Később Herczeg Ferencet választják elnöknek, akit Molnár Ferenc követ. Ám a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került magyar operett, egy önálló zenei érdekvédelmi szervezet létrehozását követeli ki. Huszka Jenő "Bob herceg" operettjének külhoni szerzői és jogi védelme kapcsán felmerül ennek a hazai önálló szervezetnek az életrehívása. 1907 májusában tartják alakuló közgyűlésüket, a zenészek akkori kedvenc sörözőjének számító, Blumenstöckl-féle vendéglőben, a budapesti József téren. A jelenléti íven olyan nevek szerepelnek, mint a Zeneakadémia akkori igazgatója: Mihalovich Ödön, és a tanári karból többen, mint például Hubay Jenő, Erkel Gyula, Chován Kálmán, és sokan még. Ott találjuk Fráter Lóránd, Máder Rezső, a zeneszerző Buttkay Ákos, és Kacsóh Pongrác, Vincze Zsigmond nevét is. A kiadók képviseletében a nagyhírű Rózsavölgyi cég akkori vezetőjét és Bárd Mórt, a Bárd és Társától, valamint Méry Béla nevét. A zenekritikusok részéről Kern Aurél, Molnár Géza, Béldi Izidor látja el aláírásával, az első és egyben alakuló szervezet jelenléti ívét. Elnökké Herzfeld Viktort választják, és irodavezetőt is kijelölnek Machen Frigyes, volt fővárosi számtanácsos személyében. Irodául Machen lakásának egy kis belső szobája szolgál az első időkben. Alakulásuk idején együttműködési és partneri szerződést kötnek a bécsi társszervezettel, és az esetleges bevételek felosztási arányszámait is lefektetik írásban, kölcsönösségi alapon. Ebben a Szövetkezetben mindenki javadalmazás nélkül dolgozik az első években. Túl sok elosztható bevételük azonban nincs is jó néhány esztendeig. Keserves és nehéz esztendők ezek, hisz az embereknek nehéz értésükre adni, hogy egy-egy vendéglőben eljátszott nótáért miért fizessen valaki is. Néhány sikertelen próbaper nem segítheti a Szövetkezet munkáját.

Huszka elnök a Zeneszerzők Szövetkezetében, s a világ is felfigyel újítására

Herzfeld Viktor halála után Hubay Jenőt választják elnöknek, aki viszont hamarosan átadja ezt a tisztet Huszka Jenőnek, 1919-ben. Ezt a tisztújítást egy, az eredménytelenségben vezetőváltást követelő, Szövetkezeten belüli ellenzék kezdeményezi. A magyar nóta szerzők egy csoportja, Ányos Laci, Sas Náci, Erőss Béla, és Nádor József a vezetők lemondására szólítanak fel, és amikor Hubay mellett Huszka is átadná a "megtiszteltetést" az uraknak, akkor derül ki, hogy első sorban Hubay elmozdítását szerették volna eléri, de Huszkához ragaszkodnak. Nos, ekkor választják meg egyhangúan elnökké Hubay ajánlására Huszka Jenőt. Huszka az orosz hadifogságból hazaérkező sógorát veszi fel titkárként, és így Klimkó István lakása válik a szövetkezeti ügyintézés egy fontos helyévé. Hubay kilép a Szövetkezetből és a bécsi társ-szervezet tagjává lesz.
Huszka Jenő majd egy esztendei elnöklést követően új javaslattal áll elő, amely javaslatát végig is viszi, egy csapásra megoldva vele a szerzők jogi védtelenségének kérdését. Az ötlete először különösnek tűnik, de később átveszi a nemzetközi szakma is ezt az "ötletet", amely mind a mai napig érvényben van világszerte. Az ötlet: a rendőrségi engedélyeztetésnek egyik feltétele legyen a rendezett jogdíjak kérdése a rendezvényeken, zenés szórakozóhelyeken, a színházakban ez viszonylag korrekt körülmények között már korábban is megvalósult, hatósági jelenlét nélkül is. Ennek hatására az 1923-ban megfogalmazódó igény 1924 decemberére törvényi beiktatást nyer, hála Huszka Jenő jogi jártasságának, és eljárásjogbeli tudásának. Ez nóvum a külföld számára is, és rövidesen követőkre lel. Először Olaszország, majd Csehszlovákia, később a németek és az osztrákok is átveszik ezt a törvényi rendelkezést, és rövidesen a világ számos más államában is beiktatást nyer.

Zeneszerzők Szövetkezetének nemzetközi elismertsége

A törvényi háttér pillanatok alatt megoldja a halódó Szövetkezet ügyeit. A nemzetközi vérkeringésbe is bekerül a magyar szerzők ügye ettől fogva. Huszka személyét tisztelet övezi az európai szerveződések, társszervezetek körében, de igazából először a prágai társszervezet meghívása kapcsán találkozik személyesen a külföldi szervezetek elnökeivel. Hamarosan jó kapcsolatokat ápol a svájci, a belga, a holland és német szerveződések vezetőivel. 1926-ban, mint az egyenrangú magyar Szövetkezet elnöke, meghívást kap Locarnóba, a szervezetek legnagyobb konferenciájára, ahol jó személyes benyomásával további számtalan barátra és nemzetközi téren tekintélynek örvendő pártfogóra talál. Leginkább a francia társszerveződés elnökével, Célestin Joubert-el talál hangot, akit élete végéig atyai jó barátjának tekint.
Itt Locarnóban sikerül viszont-szerződést kötnie az olasz, a francia, az angol, és az amerikai társzervezetek képviselőivel.

Confédération Internationale des Sociétés d'Auteaurs, Compositeurs et Editeurs

1927-ben, a hazai Színpadi Szerzők akkori vezetőjével Heltai Jenővel Rómába utaznak, hogy ott egyesülve a különböző szerzők megalakíthassák a Szerzők Világszövetsége, amely nemzetközi elnevezésében épp Huszka javaslatára, a "Féderation" szó helyébe kerül, a nemzetköziséget jobban tükröző "Confédération" szó. Az alapszabályokat Berlinben dolgozzák ki, és rövidesen a nemzetközi szervezet megkezdi munkáját, amelyben kiveszi részét Huszka is. A francia tagszervezet elleni beadvány elbírálásakor például, Huszka, mint vizsgálati alelnök szerepel. A szervezet szeretné, ha II. kongresszusát Budapesten tarthatná, ám, amikor a hivatali utat bejárja a javaslat, akkor azt Huszka akkori hivatali főnöke, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter elutasítja. Egyebek mellett azért, mert nem kedveli Huszkát, aki önálló, gondolkodó személyiség, és mint ilyen, hiányzik belőle a hivatali ranglétra követelte alázat. Így a Világszövetség III. kongresszusát rendezheti csak Budapesten, Klebelsberg lemondását, (Bethlen-kormány bukását) és nyugdíjaztatását követően. Itt a budapesti kongresszuson a francia elnök mellé Huszka Jenőt választják alelnöknek, aki Franciaország hitleri megszállását leszámítva, 1948-ig viseli ezt a magas tisztséget.
A hazai szövetkezet életében is jelentős változás áll be a nemzetköziség és elismertség törvényi hátterével megtámogatva. A bevételi források szemlátomást megnövekednek, amelynek eredményeképp a Gerlóczy utca 3. szám alatt önálló épületet tud vásárolni az érdekképviselet. A ház egyben a Szövetkezet nyugdíjalapjának a tulajdona, mert ekkor ugyanis Huszka javaslatára a bevételek 10 % -át tartalékolják, az idős szerzők, az özvegyek, és árváik támogatására, nyugdíjsegélyezési alapként.

Huszka magánélete is révbe jut

A válását követően kerül kapcsolatba egy riportsorozat kapcsán Arányi Máriával, aki akkoriban férjezett, lányait nevelő, modern asszony, és aki szellemi munkával tartja el családját, a tőle távol élő, s anyagi függetlenségre kárhoztató férjétől. A találkozások mind sűrűbbé válnak, míg egy nap szerelem lobban a korántsem ifjú szerző szívében, és a nála ifjabb fiatalasszony válását követően, már semmi sem áll a házasságuk utjában (1928). Megvásárolják a Batthyány u. 6.sz. alatti egyemeletes épületet és közös otthont varázsolnak a rideg falak közé. Sőt, 1930. április 4-én megszületik közös kisfiúk is.

Huszka Jenő hivatali viszontagságai

1927-ben Huszkát kinevezik munkahelyén, a Kultuszminisztériumban, ahol a művészeti osztályt vezeti, miniszteri tanácsosnak. Sokat fáradozik azon, hogy a középiskolákban legyen ének- és zeneelméleti okatatás. Eléri, hogy a Zeneakadémián nemcsak a zongorának legyen tanárképző szakmai képzése, hanem a többi hangszernek is, tehát sokat fáradozik a magyarság zenekultúrájának emeléséért. Egy ilyen ügybe azonban beletörik a bicskája, és áthelyezik az egyetemi és közoktatási osztályra. Az ügy maga: a Zeneakadémián uralkodó németes szellemen kíván változtatni, mert gyakorta az órákon is alig lehet magyar mondatokat hallani, és a számos német, vagy németül jól beszélő tanárt szeretne rávenni, hogy magyarul történjék az oktatás java. A tanárok személyes támadásnak fogják fel Huszka fellépését, és érdekérvényesítő képességükkel élve elérik, hogy Huszkát elmozdítsák állásából. A kudarc bántja Huszkát, de nem az állását bánja, hanem azt, hogy ennyire félreértették.

Huszka Jenő, miniszterek jönnek-mennek

A Kultuszminisztérium szakoktatási osztályának vezetésével bízza meg ekkor Klebelsberg Kunó, miniszter. Az oktatási intézmények mellett különös társításként a hazai filmügyek miniszteriális ügyeit is intézi, sőt idővel a művészek nyugdíjügyei is hozzá tartoznak. Huszka lehetőségeihez képest bőkezűen és főképp politikamentesen jár el az idős emberek érdekeiben, kevéssé spórolósan, a minisztérium szempontjából. Klebelsberg elképzelései mások, őt a közelgő választások érdeklik, s ennek figyelembe vételére hívja fel Huszka figyelmét, aki ezt a mondatot elengedi a füle mellett. "Klebi" egy nap megelégeli, hogy Huszka felett nem diszponálhat és mindenféle hivatali út betartása, és indoklás nélkül állásából meneszti. Ám rövidesen az egész Bethlen-kormány megbukik (1931), így Klebelsbergnek is mennie kell, ám utolsó intézkedéseinek egyikeként, visszavonja Huszkára vonatkozó intézkedését. Az élet furcsa librettójaként pedig épp Huszka szignálja a volt főnökének és hivatali eltávolítójának, Klebelsbergnek nyugdíjaztatási kérelmét, már ismét, mint minisztérumi osztályvezető. Igaz ez a visszaminősítése rövidéletűnek bizonyul, mert új felettese Karafiáth Jenő, Huszka - "36 éves szolgálati idejének lejártával, nyugállományba helyezését kezdeményezi"- áll a hivatalos levélben, mely a Huszka nyaralása közben kap. Nyugdíjaztatásával kapcsolatos procedúra elindul, annak ellenére is, hogy időközben Karafiáth miniszteri pályafutása véget ér. Szemben a Klebelsberg-féle nyugdíjaztatással, most a Karafiáth-esetében, az eljárást nem vonják vissza. Huszka beletörődik ebbe, és hivatali életét ezennel befejezettnek tekinti. Nyugdíjaztatása alkalmából, magas kitüntetésben részesül, az Érdemkereszt arany fokozatában. "A zeneszerzés és a magyar zenekultúra fejlesztése terén kifejtett érdemeiért" - áll a hivatalos indoklásban.
Minisztériumi állásának megszűnése után, 1938 szeptemberében a Magyar Rádió Zenei Tanácsának ülésén beválasztják a tagok sorába.

Erzsébet című operettje

A II. világháború előestéjén még az utolsó békeév nyughatatlan és forrongó idején kerül bemutatásra a Magyar Színházban operettje, amely Szilágyi László, korábban megálmodott librettójára épül. Az Erzsébet királynéról szóló operett tulajdonképpen az osztrák elnyomás alatt álló magyarságot, az idegen elnyomást helyezi fókuszába. Wertheimer irányítása alatt áll akkoriban a Magyar Színház, és személyes megtiszteltetésnek veszi a direktor, hogy Huszka annyi év hallgatás után pont az ő színházában tartja új bemutatóját. A premier vészjósló politikai hangulata rányomja bélyegét a próbákra, és a főpróbára is. A darabban felhangzó: "Szegény magyar nép, téged vihar tép..." kezdetű dal mellett, a menetközben beillesztett Petőfi versből írt dal, a "Szeptember végén" válik a darab kulcsjelenetévé. A jobboldali "Új Magyarság" gunyoros hangnemű cikket jelentet meg már a darab próbái alatt, amelyben a témaválasztást és az Erzsébet királyné személyét az idegen elnyomás egyik tipikus példájaként emlegeti, és politikai alapon a darab előzetes betiltása lóg a levegőben, kimondatlanul is. A premier mindent elsöprő sikere azonban minden kérdőjelet felkiáltójellé erősít. Teltházzal megy az operett, több mint 150 előadást ér meg, és egy, már előre korábban lekötött Heltai premier miatt kell levenni a műsorról. A darabot 1939 őszétől átviszik a Városi Színházba, amely egészen 1944-ig folyamatosan játssza. 1944-ben még Kassa közönsége is élvezheti az operett ottani bemutatóján. Külföldi sikerét azonban az osztrák elnyomást felpanaszoló librettó erősen lekorlátozta. "Van az úgy kérem...", vagy az "Este tízkor a lóvonaton..." kezdetű dalok óriási sikerét egyedül talán csak az operett egyik legmaradandóbb száma, a "Délibábos Hortobágyon" múlja felül, a megzenésített "Szeptember végén" vers mellett.

Gyergyói bál, 1941. január 4.

A darab, ha lehet, még az előző operettnél is politikusabb, forrongóbb légkörben keletkezik A darab témaválasztása pedig nem tetszik az uralkodó (németbarát) politikai köröknek, s ez erősen befolyása alá vonja a kritika tetszésnyilvánítását is. A közönség tapsával azonban másképp szavaz, és egyértelműen az operett mellé áll. A librettó Petőfi: Lenkei százada c. versének alapján íródik. Cselekménye a Szabadságharc idejére varázsol bennünket. 1848-ban, az osztrák hadseregben szolgáló magyar katonák, a Szabadságharc hírére elszöknek a hadseregüktől, hogy Lenkei kapitány vezetése alatt küzdhessenek a magyar szabadságért. Huszkának ez a szövegkönyv lehetőséget biztosít, arra, hogy a korábban megkomponált Nemzeti dal zenés változatát beépíthesse a színdarabba. Közel két esztendőn keresztül dolgozik, vissza-visszatérve a legendás márciusi vers zenei megfeleltetésén, meghangszereli nagyzenekarra, külön vegyes karra, és férfikarra. Főszerepben a régi, és gyermekkori barát Fedák Sári tündököl és ragyog, mind a 135 előadás estéjén át. Pedig az előadássorozat idején bevezetésre kerül az elsötétítési rendelet, amely miatt minden színház egy órával korábban kezd és néha bombariadók, szirénával kísért légoltalmi gyakorlatok tarkítják az előadás múlhatatlan sikerét.

Mária főhadnagy

Az ember, amikor úgy gondolja, hogy rosszabb már ennél úgy sem lesz a háború folyamán, akkor ez hétről hétre újabb cáfolatot nyer. Így volt ez a korábbi premierek kapcsán. Ám a Mária főhadnagy idején, már a háború közvetlenül érezteti hideg leheletét a főváros utcáin. Bombázások válnak mindennapossá, sziréna, kenyérjegy, zsírutalvány, ablaküveghiány, akadozó élelemellátás, és a szorongató félelem tolakodik az egyszerű emberek hétköznapjaiba, pedig a történet varázslatos és messzire repíti a szorongó lelket, a hűvös árnyékból, a napsütötte melegségbe.
A történet ismét Szilágyi László szövegkönyve nyomán kerekedik egésszé. Az alapötlet Lestyán Sándoré ugyan, de Szilágyi megvásárolja tőle. A főhősnő Lebstück Mária azonban történelmi alak, valóban élt, s Bécsben nevelődött leány létére magyar honvédnak öltözik, és férfi módjára végigküzdi az egész magyar szabadságharcot. Szilágyi felkutatja Lebstück Mária akkor még élő családját, és kiegészítő adalékokat gyűjt főhőséről, fényképéket másoltat. Nyomozásának eredményeként kiderül az is, hogy Máriát kémkedés vádjával letartóztatják, és lefokozzák, majd csak később rehabilitálják. Szilágyi fejében lassan összeáll a librettó.

Nyomozás Lebstück Mária után

A háború után Huszka fia édesapja munkásságának összegyűjtésén fáradozik, és ezen gyűjtőmunka során ráakad Jókai Mór 1892-ben, a Vasárnapi Újságban írt cikkére. A cikk címe: "Jegyárusító honvéd". "Az 1848-49-es szabadságharc emlékeinek kiállításán a pénztárnál egy 48-as honvédfőhadnagy ült, egyenruhában, mellén a koszorús vitézségi renddel, fején a trikolor-rózsás csákó, napbarnította arcán se bajusz, se szakáll. Nos ez a honvédtiszt Lebstück Mária volt, a szabadságharc egyik legendás, sokat szenvedett alakja" - írja Jókai, majd elmeséli, hogy ez a hős asszony immár mindenkitől elfeledve él Újpesten a fiánál, ugyanakkor szép szavakkal emlékezik meg hősi múltjáról, önfeláldozó hazaszeretetéről, sebesüléséről, elfogatásáról és bebörtönzéséről, nemkülönben férjéhez, Jonakához fűződő, tűzön-vízen át tartó, hűséges szerelméről. A történet egyébként a Pesti Hírlapban is megjelenik 1892-ben, "A női honvédhadnagy" címmel, sőt a Jókai-kiadásban is Huszka fia kinyomozza később azt is, hogy a Jonák-család leszármazottai még az 1950-es években is élnek, és kiderül az is, hogy Lebstück Mária leszármazói, unokái, déd, és ükunokái Újpesten telepednek le, és ott élnek, talán ma is. Mária főhadnagy valójában 1892-ben hunyt el, és az újpesti régi temetőben helyezik örök nyugalomra. Sírját fehérmárvány obeliszkkel jelölik meg.

Mária főhadnagy premierje

1942. szeptember 10-ére már kitűzi Fényes Szabolcs, az Operettszínház akkori direktora, a premier napját. Huszka a megírt szövegekre komponál zenét 1942 nyarán, a Balatonon. Az újabb szövegek postán érkeznek, ámde ezek a Szilágyi szövek egyre csordogáló szálon, egyre ritkábban találnak el Huszkához, aki már-már a premier elhalasztásának gondolatával játszik, amikorra kiderül: Szilágyi halálos betegségének végső stádiumába jutott, s kétségessé válik a befejezés is maga. Kellér Dezső segíti a nagybeteg művészt, és zongorához ülteti, dallamokkal segíti a szövegírást, mígnem Szilágyi László az utolsó dal szövegét is le nem jegyezteti. Van úgy, hogy egyfolytában két napig ül és verset ír, szeptember 3-4-én például. Az utolsó versei lejegyzetelésekor már folynak az előadás próbái. És alighogy elkészül az utolsó slágergyanús szöveg, kórházba szállítják lakásáról. Két felvonást tud megírni csak a háromból. Fényes Szabolcs a befejezéshez Békeffy Istvánt és Kellért kéri fel, ám részvétből egyikőjük neve sem szerepel a címlapon, kizárólag honoráriumot kapnak munkájukért. Szilágyi László szeptember 6-án elhunyt, s temetése 9-én volt. Aztán a premiert mégis elhalasztják, szeptember 24-ére.

Mária főhadnagy és a bemutató bonyodalmai

Szeptember 9-én, a temetés napján ígéretének megfelelően elkészül Békeffy a harmadik felvonással. A próbák szorongva, légitámadásoktól és szirénahangokkal kísérve kezdődnek. Egy bombatalálat megsemmisíti a Zilahy villát, és egy másik a Városmajori Templom tornyát dönti romba, érkezik a hír. A premiert még Sárdy János szerepeltetésének bizonytalansága is tarkítja, hol elengedi Máder Rezső (az Operaház akkori direktora) Sárdyt (25. előadástól Szilassy László), hol visszavonja, egy Lehár bemutató miatt. Huszka befolyásával elérik, hogy Sárdy kötött számú előadást végigvihet az Operettszínházban. Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Kiss Manyi, (akit később Csikós Rózsi vált föl)a darab abszolút sztárjai. A premier kirobbanó sikerszériát jósol a darabnak, ám a szabadság kérdése kínos témának bizonyul, úgy tűnik, mert a Kultuszminisztérium a darab betiltása mellett dö

Címkék: huszka jenő operett