Béla

 "...A Műegyetem dísztermében méltóságteljes professzorok között ott ül a rektor, kinek tiszteletére a hallgatók minden évben ünnepélyt rendeznek.... A patinás unalom már-már erőt vesz a hallgatóságon, mikor a dobogóra pattan egy sovány, fekete hajú építészjelölt, zsebre dugott kézzel odabiccent a zongorakísérőjének és kissé hamisan énekelni kezd: Az életem a matematikáé, az analízist szörnyen szeretem, rajongok, ah, a geometriáé', Integrál Böske a nevem." A siker óriási, a magiszterek azonban erélyesen megróják az Alma Mater dalszerzőjét.... Mégis ez lett az első népszerű slágerem, majd egymás után születtek könnyed kupléim.... Elvégeztem az egyetemet is, bár a rajztáblám alatt mindig ott bújt a kottapapír, amire a szövegeket írtam...."
Zerkovitz operett-karrierjét 1913-ban alapozta meg, a Népoperában színre került Aranyeső c. operettel, dalai egymás után jelentek meg, (Hulló falevél, Sorrentói dal, Sokszor úgy szeretnék sírni) rövid idő alatt az egyik legnépszerűbb szerző lett. 1918-tól a Royal Orfeum igazgatója, nevét addigra már Bécsben is ismerték. Irigyei "füttyös zeneszerzőnek" nevezték, mert állítólag még zongorázni sem tudott, csak lefütyülte szerzeményeit, és azt valakivel lekottáztatta. Természetesen ez így túlzás, de az igaz, hogy gyermekkori kézhibája miatt, egy ujjal játszotta le dallamait - viszont minden dalához maga szerezte a szöveget - ötven éven át ő volt a slágerkirály Magyarországon. A Csókos asszonyt 1926-ban mutatták be, és azóta sem került le az operett-színpadról.

"A történet abban az időben játszódik, amelyet "békebeli Pest" néven szoktak emlegetni.
Amikor még a New York karzatán Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Bródy Sándor vitatkoztak hajnalig és a nagykörúton Nyárai Tóni cilinderes alakja után fordultak meg a hölgyek. Mikor Május 1-re virradó éjszaka egész Pest a városligetben mulatott és a Vampeticsnél Bacho dirigálta katonabandát..."

Csókos Csókos asszony Zerkovitz Béla és Szilágyi László operettjéből

Mi muzsikus lelkek, Most, amikor minden virág nyílik, Gyere, te nímand!, Van a Bajza ucca sarkán egy kis palota, Látta-e már Budapestet éjjel, Asszony, asszony, csókos asszony, Asszonykám, adj egy kis kimenőt!, Los Angeles, Éjjel az omnibusz tetején - ugye ismerősek ezek a dalok!?

Igen, kedves nézőnk, ezek az örökzöld zseniális slágerek - és még jó pár - ebben a darabban hangzanak el. Ugye ennél nem is kell több, hogy vonzóvá tegye az előadást!? Pedig még rengeteg dolog van: kitűnő színészek, remek táncok, és humor, nevetés, kacagás! És egy nagyon jó történet:

Pesten, a Józsefvárosban, a Nagytemplom utcában Katóka ünneplésére készül a háznép. Katóka, teljes nevén Pünkösdi Kató, ugyanis színinövendék és éppen előadása volt a színházban, ahol a Csókos asszony című operett címszerepét játszotta. Nevelőapja, Kubanek Tóbiás hentesmester és a háznép Katóka és Dorozsmai Pista eljegyzését szervezi.

Közben Báró Tarpataky, a híres mecénás érkezik a Nagytemplom utcába, mert látta Katókát a délutáni előadáson. A bárónak nagyon tetszett, és meghívja a lányt Bajza utcai palotájába. Katóka nem fogadja el a meghívást.

Dorozsmai nem tudta visszaszerezni a zálogba adott jegygyűrűket, ezért elmenekül az eljegyzésről egy esti privát orfeumi fellépésre.

Az eljegyzésre összegyűlt vendégek már csak a vőlegényt várják, de ő nincs sehol. Katóka teljesen összeomlik, és elrohan a Nagytemplom utcából a Bajza uccába..

. Az alaptörténet itt is a szerelem. A kétszeresen címszereplő Pünkösdi Kató és a bohém muzsikus Dorozsmai Pista eljegyzésével kezdődne, ha lenne vőlegény… ám nincs, ugyanis Pista elkártyázta a jegygyűrűket.

     Pünkösdi Kató színinövendék, akit kiválasztanak a „Csókos asszony” című darab főszerepére, ezért őt ünnepli az egész Nagytemplom utca, a VIII. kerületi Józsefvárosban. Kékkovács Mara csodálatosan alakítja a bájosan, naivan szerelmes és hűséges színésznőt, aki csak az ő Pistukáját látja.

      Pistuka… azaz Dorozsmai Pista viszont kedveli az életet, a kalandokat, talán túlságosan is, ezért tudja őt a harmadrangú és kissé közönséges színésznő az eljegyzése helyett privát orfeumi fellépésre csábítani.

 Dolhai Attila óriásit alakít ebben a darabban nemcsak a csodálatos és erőteljes hangját hallatja, olyan népszerű dalokban, mint a „Mi muzsikus lelkek” vagy az „Asszony, asszony, csókos asszony”, hanem komoly színészi képességeit is megcsodálhatjuk. Prózája is bizonyítja, hogy ő nem csak egy jó énekes, hanem fantasztikus színész is… engem nagyon meglepett az alakítása, és örülök, hogy erről a humoros és vidám oldalát is megismerhettem.

      Pistát elcsábító, lecsúszott színésznő- a többszörösen özvegy Hunyadiné lányát- Szendy Szilvi,a fiatal operettcsillag formálja meg, aki brillírozik mind a táncban, mind az éneklésben, tökéletes párost alakítva, az Ibolya Edét játszó Peller Károllyal.

Ibolya Ede a darab egyik leghumorosabb figurája, az örökké éhes, ügyefogyott költő, aki mindig mindent elbaltáz, és a legkisebb nehézség elől is elmenekül. Állandó viccözönnel árasztja el a közönséget, lételeme a szereplés, Hunyadinéhoz hasonlóan. Oszvald Marika egy humorágyú és korát meghazudtolóan olyan akrobatikus elemeket vet be, hogy csak csodálni lehet merészségét, energiaként robban a színpadon, úgy ahogyan csak Ő tud.

     Az első és az utolsó felvonás is a Kubanek-házban játszódik, aki egy özvegy hentesmester, Hunyadiné újabb férjjelöltje és Katóka nevelőapja- Katókát még kisded korában találta a küszöbön, és azóta nem létezik más számára csak a kislány és a híres Kubanek-virsli.

     Katókára a „Csókos asszony”-t játszva felfigyel báró Tarpataky is, aki meginvitálja őt a Bajza utcai palotájába, de az elutasítja a meghívást.

Miután az eljegyzés meghiúsul, Kató a megaláztatástól vezérelve, tele bánattal és bosszúvággyal, mégiscsak a Bajza utcában köt ki. Báró Tarpataky estélyt tart, ahol a fellépők nem más, mint Rica Maca és zongorakísérője, Dorozsmai Pista.

Sok bonyodalom, izgalom és olyan csodálatos slágerek eléneklése után („Éjjel az omnibusz tetején”, „Van a Bajza utca sarkán…”,”Kár itt minden dumáért”... ) minden rendeződik és a két fiatal megtalálja az egymáshoz vezető utat. Báró Tarpataky áldását is elnyerik, akit Huszti Péter személyesít meg, és akiből csak úgy árad az úri elegancia.

     A „Csókos asszony” olyan operett, amely minden korosztálynak szól, mindenkit megmosolyogtat és megnevettet, hiszen szereplői is vegyes kort képviselnek és egyszerű józsefvárosi emberek… akár lehetnénk mi is.

kovitz ...