Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Zerkovitz Béla és Johann Strauss legismertebb dalaival ünnepelt a Budapesti Operettszínház sztárcsapata 2008. október 24-én. Hat esztendeje hagyomány ugyanis, hogy Lehár Ferenc halálának, s Kálmán Imre születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet: 2002 óta hivatalosan a Magyar Operett Napja október 24. 

A Nagymező utcai teátrumban az esten részletek hangzottak el a nemrégiben hatalmas sikerrel felújított Csárdáskirálynő előadásból, mely turnéjáról, Tokió, Róma, München, Salzburg és Prága után tért vissza ismét a magyar fővárosba, a Pesti Broadway-re. 

A közönség egyveleget hallhatott A Bajadérból is, valamint az összes ismert sláger felhangzott a Marica grófnőből is.

 Vajon mi a titka az operett töretlen népszerűségének? Minden bizonnyal a romantika, a vidámság és az elegancia együttese, de a dallamos zene, a pompás díszletek és a csillogó kosztümök is hozzájárulnak az évszázados népszerűséghez. A dalokat a magyar színjátszás kiemelkedő alakjai előadásában hallgathatja meg. Az összeállításban felcsendül Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének minden betétdala, amely mellett nem maradhatnak ki Huszka Jenő és Lehár Ferenc örökzöld dallamai sem.

Koltay Katalin - Különös éjszaka volt...

 Koltay Katalin - Máshol is ragyognak

 Koltay Katalin - Álom, álom

 Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony: Sétál a korzón

Cintányéros cudar világ

 Magyar zeneszerző, 1870. április 30-án született Komáromban. Édesapja katonazenekar-vezető volt, a Theater an der Wien kürtöseként működött, és számos táncot, keringőt komponált. Lehár a prágai Konzervatóriumban tanult hegedülni, valamint magánúton zeneszerzés-órákat vett. Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel.

A zenés színpadnak három fő műfaja van: az opera, az operett és Lehár Ferenc! - mondta az egykori katonakarmester egyik neves bécsi méltatója. A megállapítás nem csupán szellemes, de helytálló is. Lehár - 1870-ben született - hamar felismerte, hogy kora operettjeit a közönség már nem tartja művészetnek, csupán bárgyú szórakozásnak. "Elhatároztam, hogy hús-vér embereket teremtek a színpadra, akik éppen úgy szeretnek és szenvednek, mint mi. Természetesen mindezt zenével fejezem ki, ha a cselekmény úgy kívánja operai eszközökkel is élek" - nyilatkozta.

Szirmai Albert; Sirmay

(Bp., 1880. júl. 2.–New York, 1967. jan. 15.): zeneszerző, karmester. A Zak elvégzése után a Népszínház–Vígopera korrepetitora lett. Ott mutatták be, 1907-ben, első színpadi művét, A sárga dominót. 1907-től karmesterként működött a Modern Színház Cabaret-ban, majd az Andrássy úti Színházban. Népszerű operettjeit, amelyeket 1928-ig a Király Színházban vittek színre, csakhamar Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták. Heltai Jenő, Gábor Andor, Babits Mihály, Szép Ernő verseire írt sanzonjait a legkiválóbb előadók énekelték.

 Szirmai Albert a Zeneakadémián Koessler János növendéke volt, és már fiatalon rendkívüli módon érdekelte a színpad: operetteket és daljátékokat írt. A Mágnás Miskát 1916-ban mutatták be, dalait ma is országszerte éneklik: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Ógy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot, illárom haj, Ó, suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány.

Az operett alaphelyzete: Korláthy gróf kastélyában a gróf és barátai nevetségessé akarják tenni Baracs Istvánt.

Kálmán Imre
(1882-1953)

Kálmán Imre

(Siófok, 1882. okt. 24.–Párizs, 1953. okt. 30.): zeneszerző. Már 15 éves korában Koessler János tanítványa volt a Zak-n. Jogot hallgatott, majd 1908-ig a Pesti Napló zenei referense. 1904–1908 között a Vígszínház korrepetitora volt. Kabarék számára kezdett dalokat írni. Közben, 1906-ban betéteket szerzett Fényes Samu Pereszlényi juss c. zenés vj.-ához. Első kirobbanó sikerét 1908-ban a Vígszínházban bemutatott Tatárjárás c.

Kálmán Imre

MONTMARTREI IBOLYA

Operett

A Montmartre-i ibolya zeneszerzője, Kálmán Imre életútja valóságos diadalmenet – az ő műveivel kezdődik a magyar operett világsikert arató darabjainak szériája. A Montmartrei-i ibolyát, a bohémek történetét 1935-ben mutatták be Pesten.

Florimond, Raoul és Henry bohém művészek, montmartre-i padlás-szobájukban a világhírnévről álmodva együtt alkotnak és laknak. Azonban a tehetségből még Párizsban is nehéz megélni, olyannyira, hogy a gondtalanabb életért Ninon elhagyja szerelmét, Raoult.