Megkezdődtek az idei Szegedi Szabadtéri Játékok megaprodukciójának, a Cigányszerelemnek a próbái. A Budapesten megtartott olvasópróbán a rendező, Béres Attila megaprodukciót és munkás, ám jó hangulatú nyári munkafolyamatot ígért az ország népszerű sztárjainak és a kiváló operistáknak. A nézőket sűrű nyírfaerdő, gyönyörű kalotaszegi ruhák és izgalmas zenei megoldások fogadják majd a Dóm téren - tájékoztat a Szabadtéri Játékok hírlevele.

Pénteken Budapesten tartották a Cigányszerelem - a 2009-es Szegedi Szabadtéri Játékok nyitóprodukciójának - olvasópróbáját.

Fényes Szabolcs

(Nagyvárad, 1912. ápr. 30.–Bp., 1986. okt. 12.): zeneszerző. Zenei tanulmányait Siklós Albertnél végezte. Maya c. operettjének (1931) sikere után 1931-től 1934-ig Berlinben az UFA filmgyár megbízásából Fényes Péter néven dolgozott, többek között néhány dalt is komponált Zarah Leander számára. Hazatérését követően 1935-től műveit rendszeresen sikerrel mutatták be a zenés színházak. 1942-től 1949-ig és 1957–1960 között a Fővárosi Operettszínház ig.-ja, 1949–1957 között a Vidám Színpad zenei vezetője volt.

  Eisemann Mihály karmester, zeneszerző, a könnyűzene kiváló művelője 1898. június 19-én született a Bács megyei Paripáson. A Zeneakadémián Kodály, Weiner és Siklós tanítványa volt. Mivel a diploma megszerzése után karmesteri szerződést nem kapott, a Várnegyedben helyezkedett el - kávéházi zongoristaként. Itt született legnagyobb sikerű operettje, a Bástyasétány 77, amely több mint ezerötszáz előadást ért meg Magyarországon.

Első operettjét, a Miss Amerikát 1929-ben mutatta be a Fővárosi Operettszínház.

William Somerset Maugham

Zenés vígjáték
Fordította:: Nemes László
Zene: Nádas Gábor
Dalszöveg: Szenes Iván

Somerset Maugham egyik legnépszerűbb színműve, az Imádok férjhez menni Nádas Gábor és Szenes Iván musical változatában évtizedek óta sikerrel szerepel színpadjainkon. Viktória imád férjhez menni: úgy tudja, férje, Bill meghalt az I. világháborúban, ezért újra férjhez megy, mégpedig elhunyt férje barátjához, Freddie-hez. Mi történik akkor, ha az „elhunyt” első férj egyszer csak hazaállít és kiderül, hogy Viktória már Freddie felesége?

Életrajza:

Adatok:
1905- hegedülni tanul, de átvált zongorára
1915- Varga Vilma tanítványa lesz
1917- Felvételt nyer a Zeneakadémiára, s az egyetem Jogi Karán is tanul
1923-27 bárzongorista, felfedezi Harmath Imre
1927- "Szeret-e még", és "Lesz maga juszt is az enyém" az első országos slágere
1929- Első operettjét bemutatják, "Miss Amerika" címen
1930 - "Alvinczi huszárok" operett
1931 - "Zsákba macska" operett, "Hyppolit a lakáj" filmbetét dalok, "Die Schwebende Jungfrau" német film zenéje
1932 - "Egy csók és más semmi" operett
1933 - "Kísértetek vonata" - film kísérőzene
1934 - "A cirkusz csillaga", "Én és a kisöcsém", "Vadvirág" operettek
1935 - "Ezüstmenyasszony" operett, és az "Es flüstert die Liebe" című Osztrák/Magyar film zenéje
1938 - "Kávé habbal" operett
1939 - "A Miniszter barátja" és a "Vadrózsa" c.

 Abigél a Napkeltében / Első rész   

 Napkelte 2008. 03. 24. - Somogyi Szilárd, Vágó Zsuzsi, Vágó Detti, Udvaros Dorottya, Nádasi Veronika, Mészáros Árpád Zsolt, Homonnay Zsolt, Bálint Ádám,

Abigél Napkeltében / Második rész

Napkelte 2008. 03. 24. - Somogyi Szilárd, Vágó Zsuzsi, Vágó Detti, Udvaros Dorottya, Nádasi Veronika, Mészáros Árpád Zsolt, Homonnay Zsolt, Bálint Ádám,

Abigél a Napkeltében / Harmadik rész

Napkelte 2008.

Hegedűs a háztetőn(Fiddler on the Roof, 1971)

Pénze Tevjének, a tejesembernek nincsen, de van három eladó lánya. Ez pedig kész csoda, ha nem sikerül megfelelő férjet találni nekik. És a buta fruskák mind pont olyanba szeretnek bele, akibe nem kéne! Mit tehet egy zord atya, ha egyszer vajból van a szíve?

A 20. század első évtizedében játszódó történet egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban, Anatevkán játszódik. A főszereplő, Tevje, a szegény tejesember (Hájim Topol) és asszonya, Golde (Norma Crane) egy tradicionális világot képviselnek, amelyben a férfi, az apa szava a döntő, s az értékrendet e hagyományos családeszmény, a zsidó közösség és vallás előírásai határozzák meg.

Big Mouse Band - Pá, Kis Aranyom Pá

A csepregi Big Mouse Band 2007.08.17-i fellépésén elhangzott EISEMANN Mihály dal!

Minden veréb tudja 

foxtrot az amerikai lány c. operettből
eisemann mihály - szenes andor
sebő miklós - dobbri saxophone zenekar

(Bp., 1923. febr. 18.–Bp., 1992. okt. 8.): színész. 1941–42-ben Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt, majd a Zak-n folytatott hegedűtanári tanulmányokat. Közben revüszínházakban, varietékben lépett fel. 1945–1949 között játszott a Fővárosi Operett-, a Művész, a Magyar, a Vígszínházban, a Pódium Kabaréban, a Modern Színházban. 1949-től 1971-ig a Fővárosi Operettszínház, 1971-től haláláig a Thália, ill. Arizona Színház tagja volt, miközben más színházakban is vendégszerepelt.

Jacobi Viktor (Bp., 1883. okt. 22. – New York, 1921. dec. 12.): zeneszerző. 1903–1905 között volt a Zeneak.-án Koessler János zeneszerzés-növendéke, Szirmai Alberttel és Weiner Leóval együtt. Még tanulóévei alatt (1904) mutatták be első, Jakabfi Viktor néven írt operettjét, A rátartós királykisasszonyt. Ettől kezdve egészen 1914-ig majdnem minden évben egy-egy új operettel jelentkezett, leggyakoribb szövegírója Martos Ferenc volt. Sikereinek csúcspontját jelentette a Leányvásár (bemutatták 1911-ben a Király Színházban Rátkai Márton és Fedák Sári közreműködésével) és a Szibill (1914), amelyekkel nemzetközi hírnevet szerzett.

A Marica grófnő című operettből részlet Egyházi Géza előadásában.

A mosoly országa című operettből részlet Egyházi Géza előadásában

Rendezvény kezdete: 2009. június 11., csütörtök Rendezvény vége: 2009. június 18., csütörtök Makó, Hagymaház, Szabadtéri Színpad WEB: www.makohagymahaz.hu, www.mako.hu Email: balintmarta@t-online.hu 6900 Makó, Posta utca 4-6.

Makó - A makói Hagymaház szabadtéri színpada idén június 20-án, 24-én és 26-án nyolcadik alkalommal ad otthont az operettfesztiválnak.

A magyar operett rövid története

Az operett, mint műfaj magyarországi megjelenése Huszka Jenő Bob herceg-ének bemutatójához és a századfordulóhoz kötődik. Huszka első két előadása, az említett Bob herceg és az 1903-as Aranyvirág óriási siker lett, a csúcsra mégis két évvel később, a Gül Baba bemutatójával jutott fel.

Viharos sebességgel tört előre az operett, ekkor lett népszerű nemzeti csalogányunk, Blaha Lujza is. Ő volt a magyar operett első sztárja - Az eleven ördög és a Suhanc nagy sikerű előadások voltak a párizsi mintára szépülő Pest-Budán.

Az operett mint modern műfaj, mint a polgári középosztály győzelmének hírvivője, az 1850-es években született Párizsban. Legitim szülőatyja Jacques Offenbach volt.

Az operett

Az operett kirobbanó sikerét három sajátosságának köszönhette.

 Elsősorban a friss, szellemes-dallamos zenének, amely befogadta az opera szép szólóit, duettjeit, kvartettjeit, kórusait, de kerülte, sőt gúnyolta a fellengzős pátoszt, a mesterkélt drámaiságot. Népszerűségét fokozta a tánczene és a folklorisztikus motívumok beépítése.

Magyar operett a Monarchia széthullása után

Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával (amelyet két évszám, 1916: Ferenc József halála és 1918: a Habsburg-birodalom háborúvesztése reprezentál) a bécsi operett természetes talaja süllyedni kezdett.

Lassan a süllyesztőbe kerültek az operettszínpad bábfigurái is, a nyalka huszártisztek, a gőgös dzsentrik, a bamba arisztokraták, a léha nagyasszonyok.

Csak a kisember maradt meg, ő azonban egyre távolabbra került az operett közegétől; már nemcsak sligovicával tiltakozott, hanem sztrájkokkal és tüntetésekkel is.

Huszka Jenő a legnépszerűbb zeneszerzők egyike volt, ki egy véletlen kapcsán került a figyelem középpontjába.

Huszka Jenő

A véletlen pedig annak volt köszönhető, hogy a Népszínház igazgatója - ötleteiből kifogyva - épp nem tudott milyen darabot színpadra vinni, így kénytelen-kelletlen, de Huszka fiókban lapuló operettjét mutatta be. Mondani sem kell, a siker óriási volt!
Az 1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operett egyik megteremtője volt.

Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Zerkovitz Béla és Johann Strauss legismertebb dalaival ünnepelt a Budapesti Operettszínház sztárcsapata 2008. október 24-én. Hat esztendeje hagyomány ugyanis, hogy Lehár Ferenc halálának, s Kálmán Imre születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet: 2002 óta hivatalosan a Magyar Operett Napja október 24. 

A Nagymező utcai teátrumban az esten részletek hangzottak el a nemrégiben hatalmas sikerrel felújított Csárdáskirálynő előadásból, mely turnéjáról, Tokió, Róma, München, Salzburg és Prága után tért vissza ismét a magyar fővárosba, a Pesti Broadway-re. 

A közönség egyveleget hallhatott A Bajadérból is, valamint az összes ismert sláger felhangzott a Marica grófnőből is.

 Vajon mi a titka az operett töretlen népszerűségének? Minden bizonnyal a romantika, a vidámság és az elegancia együttese, de a dallamos zene, a pompás díszletek és a csillogó kosztümök is hozzájárulnak az évszázados népszerűséghez. A dalokat a magyar színjátszás kiemelkedő alakjai előadásában hallgathatja meg. Az összeállításban felcsendül Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének minden betétdala, amely mellett nem maradhatnak ki Huszka Jenő és Lehár Ferenc örökzöld dallamai sem.