(Bp., 1923. febr. 18.–Bp., 1992. okt. 8.): színész. 1941–42-ben Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt, majd a Zak-n folytatott hegedűtanári tanulmányokat. Közben revüszínházakban, varietékben lépett fel. 1945–1949 között játszott a Fővárosi Operett-, a Művész, a Magyar, a Vígszínházban, a Pódium Kabaréban, a Modern Színházban. 1949-től 1971-ig a Fővárosi Operettszínház, 1971-től haláláig a Thália, ill. Arizona Színház tagja volt, miközben más színházakban is vendégszerepelt.

Jacobi Viktor (Bp., 1883. okt. 22. – New York, 1921. dec. 12.): zeneszerző. 1903–1905 között volt a Zeneak.-án Koessler János zeneszerzés-növendéke, Szirmai Alberttel és Weiner Leóval együtt. Még tanulóévei alatt (1904) mutatták be első, Jakabfi Viktor néven írt operettjét, A rátartós királykisasszonyt. Ettől kezdve egészen 1914-ig majdnem minden évben egy-egy új operettel jelentkezett, leggyakoribb szövegírója Martos Ferenc volt. Sikereinek csúcspontját jelentette a Leányvásár (bemutatták 1911-ben a Király Színházban Rátkai Márton és Fedák Sári közreműködésével) és a Szibill (1914), amelyekkel nemzetközi hírnevet szerzett.

A Marica grófnő című operettből részlet Egyházi Géza előadásában.

A mosoly országa című operettből részlet Egyházi Géza előadásában

Rendezvény kezdete: 2009. június 11., csütörtök Rendezvény vége: 2009. június 18., csütörtök Makó, Hagymaház, Szabadtéri Színpad WEB: www.makohagymahaz.hu, www.mako.hu Email: balintmarta@t-online.hu 6900 Makó, Posta utca 4-6.

Makó - A makói Hagymaház szabadtéri színpada idén június 20-án, 24-én és 26-án nyolcadik alkalommal ad otthont az operettfesztiválnak.

A magyar operett rövid története

Az operett, mint műfaj magyarországi megjelenése Huszka Jenő Bob herceg-ének bemutatójához és a századfordulóhoz kötődik. Huszka első két előadása, az említett Bob herceg és az 1903-as Aranyvirág óriási siker lett, a csúcsra mégis két évvel később, a Gül Baba bemutatójával jutott fel.

Viharos sebességgel tört előre az operett, ekkor lett népszerű nemzeti csalogányunk, Blaha Lujza is. Ő volt a magyar operett első sztárja - Az eleven ördög és a Suhanc nagy sikerű előadások voltak a párizsi mintára szépülő Pest-Budán.

Az operett mint modern műfaj, mint a polgári középosztály győzelmének hírvivője, az 1850-es években született Párizsban. Legitim szülőatyja Jacques Offenbach volt.

Az operett

Az operett kirobbanó sikerét három sajátosságának köszönhette.

 Elsősorban a friss, szellemes-dallamos zenének, amely befogadta az opera szép szólóit, duettjeit, kvartettjeit, kórusait, de kerülte, sőt gúnyolta a fellengzős pátoszt, a mesterkélt drámaiságot. Népszerűségét fokozta a tánczene és a folklorisztikus motívumok beépítése.

Magyar operett a Monarchia széthullása után

Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával (amelyet két évszám, 1916: Ferenc József halála és 1918: a Habsburg-birodalom háborúvesztése reprezentál) a bécsi operett természetes talaja süllyedni kezdett.

Lassan a süllyesztőbe kerültek az operettszínpad bábfigurái is, a nyalka huszártisztek, a gőgös dzsentrik, a bamba arisztokraták, a léha nagyasszonyok.

Csak a kisember maradt meg, ő azonban egyre távolabbra került az operett közegétől; már nemcsak sligovicával tiltakozott, hanem sztrájkokkal és tüntetésekkel is.

Huszka Jenő a legnépszerűbb zeneszerzők egyike volt, ki egy véletlen kapcsán került a figyelem középpontjába.

Huszka Jenő

A véletlen pedig annak volt köszönhető, hogy a Népszínház igazgatója - ötleteiből kifogyva - épp nem tudott milyen darabot színpadra vinni, így kénytelen-kelletlen, de Huszka fiókban lapuló operettjét mutatta be. Mondani sem kell, a siker óriási volt!
Az 1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operett egyik megteremtője volt.